2015. november 16., hétfő

7. fejezet

/Brianna szemszöge/
-Úgy sem kapsz el!-kiáltottam fel nevetve ahogy a bokrok között szaladtam mezítláb a fűben. Gyereknek éreztem magam, hiszen úgy is viselkedtem.
-Brianna gyere vissza!-futott utánam Zayn, de én csak nevetve haladtam tovább. Máris tetszik ez a hely, annyira boldog és kellemes hangulata van az egésznek. -Bri.-bosszankodott mögöttem ahogy megbotlott valamiben és egy pillanatra elvesztette egyensúlyát. Csak szaladtam a gyönyörű rózsabokrok között és mámorító illatuk csapta meg az orrom. Egy pillanatra megálltam, hogy jobban szemügyre vegyem őket. Óvatosan érintettem meg selymes szirmait és ekkor két kar fonódott a derekam közé. Felsikítottam ahogy felkapott és a vállára dobott.
-Megvagy.-paskolta meg a fenekemet mire elpirulva meredtem a földre. -Mutatni akarok valamit.-sétáltunk majd hirtelen újra a talpam alatt éreztem a fűszálakat. Gyönyörű barna szemei voltak előttem és ajkait egy mosolyra húzta. Gyorsan megfordultam és ámulattal figyeltem a hatalmas nagy fűzfát aminek a szárai lelógtak a földig és így nem nyertem belátást arra, hogy mi lehet mögötte. Ismét rohanni kezdtem, hallottam mögöttem felsóhajtani ahogy megint elszaladtam előle. Bebújtam a lelógó fűzfa ágak között és megdermedve figyeltem, hogy egy kis pléd van kiteritve sok sok párnákkal és egy piknik kosár. 
-Tetszik?-kérdezte fülembe suttogva és megfordultam karjaiban.
-Ez annyira romantikus.-kuncogtam fel, kezét az arcomra simította. A szél lágyan lengedezni kezdett, igy a levelek is mozogtak. Arcával közeledett felém, majd ajkaim előtt megállt. 
-Szabad?-tett fel a szinte már költői kérdést amire egy apró bólintás volt a válaszom. Szánk forró csókban forrt össze. Nyelve átpréselte magát ajkaim között és kissé megugrottam ahogy fenekembe markolt. Finoman elmosolyodott miközben még mindig egymást ízlelgettük. Apró borostái csiklandozták az államat, majd szabad kezemmel tarkójába kapaszkodtak. Nem volt durva és sürgető, hanem lágyan és birtoklóan csókolt. Lihegve váltunk el egymástól, homlokainkat összedöntve.
-Már mióta vártam erre.-nyalta meg ajkait pimaszul mire elpirulva meredtem lefelé.
-Ha ezek az ajkaid ilyen csábítóak akkor a lentiek?-suttogta fülembe miközben keze megindult lefele a testemen. Nyöszörögve próbáltam tiltakozni ellene de túl gyors volt. Hamar ledöntött a plédre a párnák közé és fölém kerekedett. -Zayn.-leheltem nevét ahogy nyakamat lepte el édes csókokkal és pólómat gyűrte fel.
-Annyira puha.-simított végig hasamon és hirtelen szívta meg a bőrömet. Vállába markoltam és mélyeket sóhajtoztam ahogy ujjaival finom köröket rajzolt a csípőmre. Lüktetni kezdett az a terület ahol ajkaival rátapadt és mikor finoman belém kapott fel nyögtem. Fájt ott, nyelvével forró csíkot húzott végig rajta majd elhúzódott onnan. Szemeimet felnyitottam és édesen csillogó szempárjával találtam magam szembe. Ajkait enyémekre nyomta és keze ismét más helyekre vándorolt. Megijedtem ahogy éreztem nadrágom gombja kipattan. Eltoltam magamtól és gyorsan felültem. Lehúztam a felsőmet és shortomat is megigazítottam.
-Bri.-fogta meg a karomat mire tekintetemet rákaptam. 
-Kérlek, csak ne.-ráztam a fejem és ismét képek villantak be ahogy Harry fogdos és undorítóan megérint. Borzongás futott végig a testemen és zavarodottan szorítottam ismét meg a fejem. Nagy mértékű alkohol volt a szervezetemben ő pedig könnyen kihasználva az alkalmat élt ezzel.
-Történt valami a múltban?-tudtam jól, hogy hogyan érti ezt a kérdését. Lábaimat felhúztam magamhoz és körbekulcsoltam a kezemmel.
-Nem.-suttogtam alig hallhatóan ezt a kis szócskát.  Hazudtam, de jobbnak láttam, ha nem tudja a dolgokat. Felült velem szembe és lábai közé húzott. Tartott a karjaiban míg fejemet a mellkasába fúrtam.
-Megölnék bárkit aki bántani merne.-keményen hangzottak szavai és komolyan. 
-Csak nem állok rá készen Zayn.-motyogtam és karjain lévő tetoválásokat figyeltem.
-Nembaj, nem akarom erőltetni, nem akarom, hogy azt érezd kötelező.-nyomott egy puszit az arcomra és csendben ültünk és élveztük ezt a pillanatot. Már jó ideje így voltunk amikor nem bírtam tovább és feltettem neki a kérdést.
-Mi történt tegnap este mikor megtaláltál?-néztem rá mire keményen megfeszültek izmai. Homloka ráncba szaladt és mély lélegzetett vett.
-Be voltál drogozva Bri.-tudtam, hogy most meglepődöttnek és lesokkoltnak kéne lennem. -Nem tudom, hogy honnan jutottál tablettához de ha nem bukkanunk rád időben bárki megerőszalolhatott volna.-fejemet lehajtottam képtelen voltam nézni dühödt arcát. -Tudod mi lepett neg a legjobban?-állam alá nyúlt és kényszerített, hogy szemeibe nézzek. - Hogy a táskádban találtam egy egész dobozzal.-nagyot nyeltem és semleges arccal meredtem feléje. -Honnan szerezted őket?- hangja keményen csattant de nem emelte fel. Csak bámultam feléje és egy szót sem eresztettem ki magamból. -Bri, honnan szerezted őket?-lassan és tagoltan beszélt, de látszott rajta, hogy türtőzteti magát attól, hogy rám förmedjen.
-Nincs semmi közöd hozzá.-feleltem ridegen, majd fel pattantam és sietősen lépkedtem el tőle.
-Oh, azt már nem, válaszolni fogsz nekem!-kapta el a karomat és maga felé fordított.
-Zayn, eressz el.-rángatóztam tartásában de csak szorosabban fogott.
-Bri, függő vagy?-hangja kétségbeesetten csengett és válaszomat várta. Fejemet ráztam és könnyek kezdték el szúrni a szememet ahogy felszakadnak régi emlékek a fejemben. Azon az estén változott meg az életem, azon az estén tették tönkre fiatal kori énemet és azon az estén fosztottak meg a szüzességemtől.
-Hagyj!-ordítottam és kitéptem magamat karjai közül és rohanni kezdtem. Csak futottam amerre a lábaim vittek, elakartam bújni előle és csak magányosan sírni valahol egy cigeretta társaságában. Szívem eszeveszett tempóban kezdett el dörömbölni testemben ahogy az adrenalin növekedett bennem, és csak száguldoztam a sövények között. Hirtelen jobbra fordultam és megbújtam a hatalmas nagy bozót mögött. Lihegve kapkodtam a levegőt és könnyeimet törölgettem. Imádkoztam, hogy ne bukkanjon a nyomomra és hagyjon nyugton. Pár perce már nem hallottam mozgolódást csak távoli kiabálását, ahogy engem keress. Elfeküdtem a puha fűben és csak halkan zokogtam. Borzalmas éjszaka jelenetei pörögtek le elmémben ahogy lecsuktam a szemeimet.


,,Épp végeztem a suliban, siettem haza a nagyihoz, hiszen megígértem neki, hogy segítek otthon vacsorát főzni mert este vendégek jönnek hozzánk. Korán sötétedik már ilyenkor hiszen ősz vége van. Összehúztam magamon a kabátomat és telefonomra pillantva láttam, hogy kicsit késésbe vagyok. Barátnőimmel mindig elbeszélgetjük az időt és tessék, meg is van az eredménye. Eszembe jutott, hogy letudom vágni az utat, ha a parkon keresztül megyek. Sok autó és ember nyüzsgött az utcán ám amerre én mentem ott már kevésbé voltak ennyien. Sietősen lépkedtem amikor füttyögetésre lettem figyelmes. 
-Hé Caryl!-a hang irányába fordítottam a fejem és észrevettem a suli szívtipróját Josh Mekenit. Helyes gyerek volt nem tagadás, de nem kezdenék ki vele. Sok lányt már megdöntött és nem szeretnék beállni a sorba. Mit sem törödve vele haladtam tovább és amikor a sikátorok között haladtam el hirtelen durván neki löktek a falnak. A táskám a földre esett én pedig fájdalmasan felnyögtem. Kék szempár virított előttem ahogy testével szorosan a téglafalhoz tartott. 
-Tudod édes, már régóta akarlak magamnak.-nevetett fel mire az undor fogott el. Próbáltam kezeimet kiszabadítani de csak gúnyos nevetést kaptam. - Más önként az ágyamba mászik. Te pedig kéreted magad? Tetszik.-nyálas csókokat hagyott végig nyakamon mire lábaimmal cselesen ágyékon rúgtam és táskámat felkapva akartam rohanni amikor hajamba markolt és hátra rántott. Felkiáltva a földre estem és sikeresen beütöttem a térdem. Nyöszörögtem a kellemetlen érzés miatt és a fejbőröm is égett.
-Te rohadt kurva!-kevert le egyet majd felrángatott a földről. Kiabáltam, ellenkeztem ahogy tudtam de mind hiába szorosan szegezett ismét a falnak és megszabadított a kabátomtól.
-Eressz el!-visítottam de mind hiába. Erősebb volt nálam én pedig kezdtem fáradni. A levegő kezdett lehűlni ami pedig fokozta gyengeségem. Undorítóan próbálkozott megcsókolni de folyamatosan elfordítottam a fejem. Megunta a tiltakozásom és arcomat durván megfogva ajkaimra tapadt. Nyöszörögtem ahogy szabad kezével nadrágomat kicsatolta és lejjebb húzta rajtam bugyimmal együtt. Minden erőmet összeszedve löktem hátrébb magamtól, de mindhiába. 
-Hidd el, hogy rohadt jó lesz.-nevetett miközben övét kicsatolta és gyorsan kibújtatta magát bokszeréből.
-Undorító vagy.-a szavakat szinte köptem feléje és meg sem hatva őt durván belém hatolt. Fájdalmasan felzokogtam és kénytelen voltam tűrni ahogy belém löki magát. A fájdalom durván hasított belém és egész alfelem megfeszült.
-Nem gondoltam volna, hogy ilyen szűk vagy.-lihegte miközben keményen belém lökte magát, én pesig ajkaimba harapva tűrtem a borzalmas érzést. 
-Kérlek.-könnyes tekintetem találkozott az övével mire lassabban mozgott és halkan zihálni kezdtem. Zsibbadtam ott lent már a lábaimat sem igazán éreztem és jól tudtam, hogy vér folyik belőlem. Csípőjével tartott szorosan a falhoz, majd hirtelen hallottam a felsőm anyagának reccsenését. Ijedten kaptam a felső testemhez, és durván megragadta a karomat és mögém próbált nyúlni.
-Nem!-tiltakoztam és szorosan a falnak dőltem. Gyorsan vettem a levegőt és egy ferde mosolyt villantott felém, majd pofon vágott. Fejem oldalra bicsaklott és nedves arcomra a hajam rátapadt miközben tovább zokogtam. Éreztem ahogy hátul kikapcsolja a csatott és karjaimat ellöki mellkasom elől, majd leszedi rólam az anyagot. Megalázva és mocskosnak éreztem magam. Ahogy szabadon méregette a melleimet megláztatást éreztem. 
-Mindig is tudtam, hogy jó tested van.-morogta fülembe majd kezeivel rámarkolt a ball mellemre. Nyöszörögtem az érzéstől. Nem volt benne semmi lágy és kellemes dolog ahogy masszírozni kezdte. Szabad karjával fenekem alá nyúlt és azzal tartott, és kissé feljebb tolt a fal mentén. Ismét durván kezdte el magát belém lökni miközben undorítóan nevemet ismételgette. Tűrtem ahogy fogdos, ahogy bemocskol és lerombolja az önbizalmam. Ahogy megfoszt ártatlanságomtól. 
-Kérlek, Josh.-szemeimet lehunytam miközben ez a két szó elhagyta az számat, és hirtelen kezét elvette mellemről, majd kettőnk közé vezette.
-Élvezni fogodd.-lihegte fülembe mire csiklómat kezdte el dörzsölni.
-Elég!-tört fel belőlem és fejemet a hideg téglafalnal neki nyomtam és próbáltam egy kis erőt összeszedni amivel eltolhattam volna magamtól. Akaratom ellenére a testem reagálni kezdett neki. 
-Istenem máris érzem, hogy nedvesedsz.-nevetett fel és már nem éreztem azt a nagy fájdalmat hanem bizsergést. De akkoris nem tudtam volna élvezni ilyen ember érintését. Tovább dörzsölt és mozgott vele szinkronban egyszerre, és láttam rajta, hogy közeledik. Nyakamra tapadt és a bőrömet kezdte el szívni.
-Ne, elég,  könyörgök.-mondtam sírva ahogy ellenkezten, de mindhiába. Hirtelen éreztem, hogy megrándul bennem, és nyakamtól elhajolva felnyögve belém élvezett. Gyors kicsusszant belőlem amitől borzongás futott végig rajtam és egy pillanatra megláttam férfiasságát amit vérem borított. Nem tagadom, hogy nagy volt és közben lecsúsztam a fal mentén, mert képtelen voltam lábra állni. Gyors letörölte magát és eligazította nadrágját.
-Megígérem, hogy második alkalommal élvezni fogodd.-nevetett fel mire undor ült ki az arcomra és könnyeimet törölgettem le róla.
-Undorító vagy.-leheltem a szavakat mire leguggolt elém. Arcomat durván ujjai közé szorította. Ismét féltem, hogy valamit csinál velem.
-Bárkinek mersz szólni erről, nem fogod épp bőrrel megúszni édesem.-morogta, majd felállt és rámkacsintva elment. A sírás újra rámtört és próbáltam összeszedni magamat."


Puha dolgot éreztem magam alatt és ahogy magamhoz tértem ismét a szobában feküdtem. Takaró pihent a testemen és ismerős illat csapta meg az orromat.
-Zayn.-suttogtam a nevét és a kertben lejátszodó veszekedésünk visszahangzott a fejemben.

,,Függő vagy?"
Fejemre húztam a plédet és próbáltam visszaaludni és elűzni ezeket a rossz dolgokat a fejemből. Hallottam, hogy az ajtó halkan nyítódik majd becsukódik. Léptek követték ezt, majd éreztem, hogy besüpped mellettem az ágy. A takaró felemelkedett, majd bebújt alá. Kezével finoman átölelt és magához húzott.
-Tudom, hogy fent vagy baby.-suttogta halkan de továbbra is csendben maradtam. -A fűben fekve találtalak meg. Előszór azt hittem, hogy elájultál, de láttam, hogy csak alszol.-pólómat ismét feljebb csúsztatta de csak egy kicsit. Hasam alján lévő bőrt finoman simogatta mire a testem megfeszült. -Nem akarom, hogy félj tőlem. Bri sosem tudnálak bántani, képtelen lennék rá.-hangja kétségbeesetten csengett. -Kérlek ne lökj el magadtól. Szükségem van rád.-mellkasa remegni kezdett és szakadozottan vette a levegőt. -Nélküled a lelkem üres, te vagy az aki feltölti.-elfojtottan beszélt és rájöttem, hogy sír. Szembefordultam vele és a szívem szakadt meg. Könnyes szemek pillantottak rám és elkeseredett arc.
-Zayn.-simítottam meg arcát.
-Ne hagyj el.-fogta meg a karomat és puszikat kezdett el nyomni rá. -Lehet, hogy nem érdemellek meg, de kérlek.-kétségbeesetten nézett rám.
-Itt vagyok.-bújtam hozzá és szorosan fonta körém karjait. -Itt vagyok, míg kellek.-beszéltem mellkasába. Valamennyire sikeredett megnyugodnia.

~*~
-Még találkozunk?-kérdezte miközben a kollégium előtt leparkolt.
-Ha szeretnél.-tűrten a fölem mögé egy tincset. Egy meleg kezet éreztem a sajátomon, mire felé fordultam és édes mosolyával találtam magam szembe.
-Akarok.-kissé, mintha zavarban lett volna és hezitálna valamin. -Ha akarod elviszlek és haza is hozlak a suliból. Kényelmesebb lenne neked is.-ajkát rágcsálta és idegesen a válaszomra várt.
-Zayn, igazán kedves ez de nem akarok a terhedre lenni.
-Ez számomra egyáltalán nem lenne teher, csak szeretnélek biztonságban tudni Bri.-elmosolyodtam, mennyire próbál óvni és védelmezni.
-Köszönöm.-pirultam el mire közeledni kezdett a fejével és ajkaimra tapadt. Finoman falni kezdtük egymás ajkait és épp mikor elmerültünk a csókban hangos ujjongást hallottunk mellőlünk. Eltávolodtunk és az ablakon keresztül megpillantottam barátnőimet. Kínosan elpirultam mire Zayn megfordult és felnevetett. Imádtam ezt a hangot. 
-Azért le ne nyeljétek egymást.-kiáltotta Cathie.
-Jajj, ne haragudj a barátnőim miatt, csak kissé túlzásba viszik a dolgot.-zavarodottan az ujjaimat tördeltem és lefele nézegettem. Finoman az állam alá nyúlt és felfele tolta, hogy szemeibe nézzek.
-Nem igazán látnak pasival?-kérdezte szórakoztatottan.
-Nem volt még barátom.-olyan megalázva éreztem magam, hogy itt vagyok fősulisan és még nem volt pasim, de azóta az incidensem után kissé féltem közeledni az ellenkező nemhez. 
-Ezt örömmel hallom.-hajolt közelebb hozzám. -Én akarok lenni az első aki bevezet minden dologba.-nagyot nyeltem kijelentésén és ahogy keze a combomon kezdett felfele csúszni leesett minden. -Remélem megkapom az esélyem.-édesen kuncogott fel, majd megcsókolt. Rákellett jönnöm, hogy Zayn olyan ember aki kedveli a szexet túlságosan is, és olyan lányra vágyik aki alázatos, aki megadja azt amire vágyik, de én még az eltelt idő ellenére sem tudnám megtenni. Viszont a csókjácal az őrületbe tud kergetni.
-Holnap reggel itt vagyok érted baby.-vált el tőlem. Mosolyogva bólintottam, majd kiszálltam a kocsiból. Mielőtt beléptem volna a koleszbe visszapillantottam és láttam, hogy engem figyel. Intettem neki egyet mire egy kacsintást kaptam és bementem.

2015. október 28., szerda

6. fejezet

/Cathie szemszöge/

-Mi történt?-kérdeztem idegesen berontva Zayn lakására.
-Neked is szia.-morogta flegmán, miközben egy bögrét rakott le az asztalra, majd a sajátját megfogva ült az asztal túl oldalára. -Neked csináltam, hogy kicsit lenyugodj, tudod, az idegesség árt a szépségnek.-egyszerűen képtelen voltam vele együtt poénkodni. A legjobb barátnőm eltűnt, és ez meg itt halál nyugodtan teázgat.
-Zayn, mi történt?-sóhajtottam fel miközben helyet foglaltam.
-Semmi különös, csak beszélgettünk.-rántott vállat miközben teáját kortyolgatta.
-Miről? Valami felzaklathatta, és tudom, hogy valami történt szóval most elmondod.-csaptam az asztalra, fenyegetően nézve rá.
-Most félnem kéne?-kérdezte felvont szemöldökkel.
-Ne idefigyelj!-nyúltam át az asztalon és pólója nyakánál megmarkolva húztam előrébb. -Most szépen elmondod, hogy mi a jó büdös fene történt, vagy nem állok jót magamért.-kikerekedett szemekkel bámult rám, látszólag igen meglepődött. -Fogytán van a türelmem, és egy hajszálnyi választ el attól, hogy megfosszalak a legbecsesebb kincsedtől.-engedtem el a pólóját, majd visszaültem a székembe.
-Oké.-fújta ki a levegőt, és lerakta a poharát. -Bementem próbára, épp indultam átöltözni, amikor Bri hangját hallottam meg. Pontosabban inkább sóhajait.-forgatta meg szemeit, és látszólag olyan undor ült ki az arcára. Innen tudtam, hogy ez a történet csúnya lesz nagyon. -Harry öltözőjéből természetesen.-na, itt kicsit ledöbbentem, hiszen azért ment oda, hogy beszéljenek, nem dugni. -Én pedig rájuk nyitottam.-hangja igen elhalkult, és ahogy a bögréjét szorította mindkét kezével, láttam, hogy fájt neki erről beszélni. -Nem láttam pontosan hogy mit csináltak, mivel Harry takarta Brit, de eléggé nyilvánvaló volt.-nagy levegőt vett, egy pillanatra lehunyta a szemeit. Istenem Zayn tényleg komolyan érdeklődik felőle, és tényleg érez iránta valamit.
-Zayn.-fogtam meg a kezét, de hirtelen elrántotta.
-Elmondtam, amit hallani akartál, szóval még valami kérdés? Mert ha nincs, akkor szeretnék menni, dolgozni.-felelte keményen, miközben nagyokat kortyolt bögréjéből.
-Képes lennél halál nyugodtan táncikálni a bárban, úgy, hogy tudod közben Brianna valahol kint van egyedül, és bármikor történhet vele valami?!-ripakodtam rá, miközben a hangom pár oktávval feljebb ugrott. Még nekem égett a bőr a képemről.
-Figyelj Cat.-nézett rám.
-Nem!-csaptam ismét az asztalra. -Te figyelj én rám! Először is, nem lehet, hogy valamit félre értettél? Meghallgattad egyáltalán őt? Hagytad szóhoz jutni, vagy egyszerűen leordítottad a fejét, és elküldted a picsába, ahogy szoktad a többi kis cafkáiddal? Mert közlöm veled, hogy ő nem olyan! Bri egy ártatlan lány, aki mondhatni egyedül védtelen. És pont ez az, ami benne olyan vágygerjesztő, hogy érintetlen. Pont emiatt kell neked is. Egy tiszta lány, akit bemocskolhass és olyanná tegyed, mind amilyen magad vagy. Egy elcseszett emberré!-üvöltöttem a képébe. A mellkasom fel-le süllyedt a szapora légvételeim miatt, és csak Zayn üres tekintetébe meredtem.
-Harry már megtette helyettem.-felelte közömbösön, mire a kezem hangosan csattant az arcán. Elkerekedett szemekkel figyelt engem, és az arcát simogatta.
-Most térj észhez ember! Komolyan azt gondolod, hogy hagyta magát? Egy olyan embernek, mint Harry? Mert ha igen, akkor nagyon félre ismerted őt, és jobb is, ha távol marad tőled.-léptem el az asztaltól. -Csak tudod azt gondoltam egy pillanatig, hogy talán miatta képes lennél megváltozni. De túl gyáva vagy! Igazán félre tehetnéd a kis nézeteltéréseidet Harryvel, mert ha jól emlékszem ti régen legjobb barátok voltatok.-emeltem le a polcról a közös képüket. Pár éves fotó lehetett, Zayn sokkal fiatalabban nézett ki rajta Harryvel együtt. -Vagy ez neked nem jelent semmit?-mutattam feléje. -Ti alkottátok a bárt anno. A ti közös ötletek volt. De persze jött egy nő, aki rendesen kihasznált benneteket. Szerintem, ha leülnétek és megbeszélnétek ezt az egészet...
-Elég Cathie elég!-ordította el magát. -Kurvára nincs közöd az életemhez, nincs semmi jogod, hogy beleszólj, hogy kioktass!
-Dehogyisnem, mivel rohadtul még mindig a húgod vagyok!-visítottam. -Még ha nem nagyon akarod elfogadni is, akkor is az vagyok. Még ha csak mi tudjuk, akkor is.-látásom homályosodni kezdett az előbukkanó könnyek miatt. -Még ha nem is tekintesz rám úgy, még ha nem is szeretsz úgy.-pólóm ujjával törölgettem szemeimet miközben a képet visszaraktam a helyére.
-Rosszul gondolod ezeket. Tisztában vagyok vele, hogy a kishúgom vagy csak már felnőttem. Saját életem van, amit én magam szeretnék irányítani.-sétált mellém. -Csak rohadtul megijeszt az a tény, hogy Harry ismét...-szavai elakadtak, tudtam, hogy milyen nehéz neki erről beszélni, hiszen ez a téma mindig is mélyen érintette.
-Hey, csss-húztam magamhoz, és szorosan öleltem, miközben a hátát simogattam.
-Egyszerűen csak félek.-suttogta a fülembe.
-Nem kell.-motyogtam, majd arcát a nyakamba fúrta. -Ideje lenned megborotválkoznod, mivel már nagyon bők a borostád.-toltam el magamtól nevetve, mire láttam, hogy neki is felfele görbül a szája széle.
-Inkább szólj a lányoknak és induljunk megkeresni Briannat.-fogta meg a kezemet, majd maga után húzott. Belebújt a cipőjébe, és felkapta az asztalról a kocsi kulcsát.

/Brianna szemszöge/

Valami igen nyomja a hátam, és a fejem mentem kettéhasad. Lassan kinyitottam a szemeimet, és homályosságot láttam. Gyér fény világított a sötét szobában, és ahogy feltornásztam magam a matracon szembesült velem, hogy egy szobában vagyok. Tekintetemet körbevezettem a helységen, a falak sötétbarnák voltak, és fekete padló volt, amit fehér szőnyeg borított. A falakon képek voltak, de nem láttam őket rendesen. Oldalt az ágy mellett, ami mellesleg hatalmas volt, egy kis lámpa világított. A szembe lévő falnál kis fények szűrődtek be és ekkor láttam, hogy függöny takarja az egészet. Óvatosan kitakaróztam, majd pedig lábamat a puha szőnyegre helyeztem. Kellemesen csiklandozta a talpamat, ahogy lépkedtem, majd megfogva a függönyt, nagyot rántva elhúztam, és nagymértékű fény, szűrődött be ami bántani kezdte a szemeimet. Hunyorítva fogtam, fel, hogy ez az egész fal tiszta üveg. Pislogtam párat, majd jobban megnézve egy hatalmas nagy udvart láttam. Óriási fekete vaskapu védte a területet, majd egy hosszú kocsi bejáró követte, aminek a két szélén rózsabokrok húzódtak. A ház előtt egy szökőkút helyezkedett el. Jézusom hova keveredtem én? Ijedten lépkedtem hátra mire megcsúsztam valamin, és felsikoltva elvágódtam a padlón. A fenekem sajogni kezdett az ütés miatt. Egy szürke póló hevert ott hanyagul a padlón. Kezeim közé vettem az anyagot, és ismerős illat csapta meg az orromat. Közelebb emeltem az arcomhoz, mélyet szippantottam a bódító illatból, és ekkor tudatosult bennem, hogy kié ez. Zayn. Emlékképek villantak be a tegnapról. Harry, ahogy próbáltam megakadályozni, hogy tolakodó kezei, bejussanak a ruhám alá, majd Zayn ahogy kiabált velem. Könnyek szöktek a szemeimbe, és szorosan markoltak a felsőt, közben próbáltam a zokogásom visszafogni. Folyamatosan a fájó szavai kezdtek visszhangzani a fejemben.

,,Undorító vagy."

,,Soha többet nem akarlak látni."

,,Találkoztam rosszindulatú emberekkel, de te vagy közülük a legaljasabb."

Könnyeim lassan folytak végig az arcomon, miközben  a padlón kuporogva, szorítottam az anyagot magamhoz. Ekkor tűnt fel az, hogy testemet az ő melegítő alsója, és pólója fedi. Villámsebesen pattantam fel a helyemről, megtöröltem a szemeimet, és kirontottam a szobából.  Egy kör alakú folyosón találtam magam, és szembe volt még öt ajtó. Megláttam a lépcsőt oldalt, feléje kezdtem el battyogni, majd szépen lesétáltam, de a felénél megrekedtem ugyanis a látvány, ami elém tárult ledöbbentett. Egy hatalmas nappalit láttam, és mindenhol krémszínűek voltak a falak, tele képekkel. Lejjebb lépkedtem, hogy jobban szemügyre tudjam venni a helyet. Egy hatalmas nagy fehér kör alakú bőrkanapé foglalt helyet a nappali középen előtte, egy kis dohányzó asztallal, amin egy doboz cigi pihent. Ezzel szembe pedig egy hatalmas nagy teraszajtó, így láthattam a hátsó kertet ahol egy óriási medence volt, napozó ágyakkal és természetesen jacuzzi is volt. Hatalmas sövények ölelték körbe az imént említett kertet, és úgy érzem, hogy csak álmodok. Gyerekek én hova csöppentem? Oldalra fordítottam a fejem, és a nappaliból nyílik a konyha is. Jó lenne most, valamit enni, mert eléggé éhes a pocim. Ahogy a hideg márvány padlóra léptem, meg bántam. Mindig is könnyen felfáztam, szóval kéne egy zoknit keresnem. Csak tudnám, hogy hol vannak a cuccaim. És hol van Zayn? Több sem kellett és máris nyílt a nagy bejárati dupla ajtó. Gyors elbújtam a fal mögé, és óvatosan kikukucskáltam mögüle. Egy fekete pólót és bőrdzsekit viselt, amit egy szintén fekete szaggatott nadrággal kombinált. Lerúgta a barna bakancsát, majd a dzsekijét felakasztotta. Hirtelen nézett fel, és tekintetünk összeakadt egy pillanatra mire visszabújtam a rejtekhelyemre.
-Bri.-hallottam meg rekedtes hangját. Óh, istenem, miért kísértesz? Hallottam lépteit szóval, sietősen rohanni kezdtem ebben a kastélyszerű házban. A hideg kő csípte a talpamat, ahogy szaladtam rajta, majd hirtelen jobbra fordultam, ahogy megpillantottam egy kis szűk folyosót a végén egy ajtóval.
-Brianna!-hangja idegesen csengett fel, szóval csak rohantam az ajtó felé. Mielőtt kinyitni tudtam volna elkapta a karomat, és maga felé fordított.
-Hova menekülsz?-gyorsan szívta be a levegőt ahogy fölém tornyosodott.
-Csak kissé megijedtem.-beszéltem össze-vissza.
 -Gyere, inkább menjünk reggelizni, biztos már nagyon éhes  lehetsz.- maga után húzott egyenesen a konyhába. Kihúzta a széket nekem, majd helyet foglaltam, s csak meredtem magam elé. -Mit szeretnél enni?-kérdezte kíváncsian, mire ráemeltem a tekintetem. Szemei alatt táskák hevertek, és arca is kissé nyúzott volt. Haja nem volt tökéletesen beállítva inkább csak úgy volt, kissé kócosan. Fáradtnak látszott nagyon, lehet, hogy éjszaka nem sokat aludt?  -Bri?-zökkentett ki a gondolataimból.
-Elég egy szendvics.-motyogtam, magam elé.
-Milyen?-hallottam meg egy női hangot, mire riadtan ugrottam meg kissé.
-Jajj had mutassam be a szakácsomat Carat.-néztem fel az idős asszonyra, aki kedvesen mosolygott felém. Tipikus nagymama kinézete van.
-Nagyon örvendek, Brianna Caryl vagyok.-feleltem kissé félve, mire egy bájos mosollyal nyugtázott.
-Nyugodtan szólíthatsz Caranának te is. Szóval milyen szendvicset szeretnél drágám?-lépett a hűtőhöz.
-Szégyen, hogy még ezt sem tudod megcsinálni magadnak Zayn Malik-morogtam miközben Cara halkan felkuncogott.
-Tudod édesem, egy elfoglalt ember volnék, és nem igazán jut időm arra, hogy főzzek is.-felelte egy gúnyos mosoly keretében.
-Nagy elfoglaltság az, hogy esténként egy bárban rázod magad holmi nőcskéknek.-forgattam meg a szemeimet, miközben Cara figyelmesen hallgatott minket.
-Azt csak a szórakozás miatt csináljuk a fiúkkal. Szerinted abból a keresletemből, van ez a hatalmas nagy házam?-mutatott körbe kissé nagyképűen.
-Honnan tudjam, hogy nem-e csinálsz valami illegális dolgot?-kérdeztem felvont szemöldökkel miközben előrébb hajoltam a székemben.
-Nem mocskoltam be semmi ilyesmivel a kezeimet.-ekkor pedig kitört belőlem a röhögő görcs, mire értetlen pillantását kaptam jutalmul.
-Ha nem is ilyesmivel, mással biztosan. Azt rebesgetik az emberek, hogy sötét múlttal rendelkező ember vagy.-mondatom elhangzása után Cara kezéből kiesett a kés, és megmerevedve állt.
-Ők szart se tudnak rólam.-morogta idegesen, miközben segített az idős hölgynek felvenni a padlóról az éles tárgyat.
-Öhm, inkább felmennék átöltözni.-feleltem kényelmetlenül, miközben felálltam, és már menni készültem.
-Reggelizel és utána elmehetsz.-felelte keményen, mire összerezzentem, és visszaültem a helyemre. Lerakta elém a kész ételt, mire lassan elkezdtem majszolgatni. Csendesen figyelte, míg megeszem az utolsó falatig.
-Most elmehetek felöltözni?-kerültem a tekintetét, és az ujjaim tördelésével voltam elfoglalva.
-Menjél csak drágám.-mondta Cara miközben elvette előlem a tányért.
-Szerintem...
-Zayn édesem megette.-álltam fel, és szaladtam az emelet felé. Visszamentem abba a szobába ahol magamhoz tértem, és láttam, hogy még mindig ég a kis lámpa. Lekapcsoltam, majd helyet foglaltam az ágyon. Lassan Zayn is csatlakozott hozzám, a kezében egy táskával, amiben a cuccaim voltak. 
-A fürdő az az ajtó a másik pedig a gardróbom.-mutogatta, miközben én csak hümmögtem válaszul, és megnéztem, hogy Cat mégis mit pakolt el nekem. Elpirulva figyeltem, hogy egy vörös tangát és fekete csipke melltartómat észleltem a táskába.
-Valami baj van?-lépett mellém, mire riadtam húztam össze a táskát.
-Dehogyis.-mondtam egy kínos mosoly keretében.
-Mintha zavarban lennél?-ült le az ágyra.
-Jajj dehogyis, nincsen semmi gond.-nevettem fel kissé cikisen. Cat ezért kinyírlak!
-Cat nem rakott el neked fehérneműt, vagy mi?-akart belenézni a táskába, de elhúztam előle.
-Rakott el mindent, de Zayn kimennél, szeretnék felöltözni.-néztem rá kérlelve, mire felsóhajtót, és felkelt.
-Ezért megfizetsz Cathie.-pakolásztam ki a cuccaimat, mikor már Zayn kiment.
-Ja és ha...-nyitott vissza, mire meglátta az ágyon pihenő szettemet, ledermedve figyelte. -Ugye megnézhetlek benne?-kérdezte egy pimasz mosoly kíséretében.
-Ajh menj már ki!-dobtam neki egy párnát, mire nevetve becsukta az ajtót. Elvonultam a cuccaimmal a fürdőbe, majd szépen lezuhanyoztam, és felkapkodtam magamra a ruháimat. Szerencsére egy shortot és egy egyszerű trikót rakott el, de nem igazán díjaztam, hogy fehér volt, mivel az egész melltartóm átlátszott. Ezek nem is az én ruháim voltak, hanem Sierra-é. Szuper! A nadrágból, is kilátszott a seggem, cipőnek hála égnek egy kényelmes converset raktak el. A zoknim kellemesen melegítette a lábaimat. Felkötöttem a hajamat, majd fogat mostam. Zayn ruháit szépen összehajtogattam, és kilépve velük őt találtam az ágyon ülve.
-Hmm, tetszik ez az összeállítás. Megfordulnál?-kérdezte ajkait beharapva, szinte itta a látványomat.
-Köszönöm a ruháidat.-kérdését figyelmen kívül hagyva, adtam oda neki, majd a táskámhoz léptem. Lehajoltam, és úgy kezdtem el keresgélni benne a fogkefém, hátha ott lesz.
-Oh, ez lesz az új háttérképem. -Hirtelen álltam fel, és fordultam meg, ahogy láttam Zaynt a kezében a telefonjával. -Isteni a popsid ebben a nadrágban.-pirulva, meredtem rá, és szégyenkezve hajtottam le a fejemet. Oh, te jó isten.
-Zayn.-szólaltam meg halkan, majd az ágyra ültem.
-Valami baj lenne?-foglalt helyet mellettem.
-A tegnap...
-Seggfej voltam.-szólt közbe, és hideg kezét éreztem mag a combomra simulni.
-Nem történt semmi Harryvel.-ráztam meg a fejemet. -Ő csak próbálkozott, de nem történt semmi.-néztem könnyeimmel küszködve a szemébe. Ajkamba haraptam, hogy visszafojtsam a zokogásom, és egy lágy mosolyt eresztett felém.
-Elhiszem.-húzott magához, mire feljebb tornásztam magam az ágyon, és az ölébe másztam.


2015. augusztus 16., vasárnap

5. fejezet

/Zayn szemszöge/

Louis küldött egy üzenetet, miszerint toljam be a seggem mivel már elkezdték a próbát. Unottan hajtottam végig az utakon, a rádióból halkan szólt valami zene, de nem nagyon foglalkoztam vele. Sokkal inkább Brianna járt a fejemben.Még abban a förtelmes ruhában is olyan volt akár egy angyal. Sosem gondoltam volna, hogy majd egy hozzá hasonló lány fogja felkelte az érdeklődésemet. Talán ez vonz benne annyira, hogy olyan tiszta és ártatlan, hogy csupa jó van csak benne. Én pedig mindennél jobban szeretném bemocskolni, én szeretnék az lenni aki bevezeti a bűn világába. Aki megmutatja neki, hogy milyen a sötétség világában lenni. Ha csak arra gondolok, hogy milyen kis tudatlan lehet és fogalma sincs arról, hogy miket művelnék vele, hogy amikor ránézek minden kis piszkos dolgok jutnak eszembe. Hiába mert ezt hozza ki belőlem. Egyszerűen ahogy az ajkait rágcsálja ahogy rám néz, majd idegesen tördelni kezdi az ujjait, és ahogy zavarba hozom, teljesen feltüzel. Leparkoltam majd kiszálltam a kocsimból, és kikaptam az edzőtáskám amiben váltó ruhám volt. Befele sétáltam, majd köszöntem a fiúknak, és elmentem átöltözni. Ahogy az öltözök mellett haladtam el meghallottam Bri hangját. Egyből a földre dobtam a táskám, és Harry öltözőajtajához léptem.
-Har-ry.-kétségbeesett nyöszörgő hangja kihallatszódott és éreztem, hogy a pumpa felmegy bennem. -Ké-é-érlek.-ez már valamivel halkabb volt.
-Nyugodj meg édesem.-több sem kellett egyből feltéptem az ajtót, de bár ne tettem volna. Bri ott ült a sminkes asztalon, és Harry állt előtte pontosan a lábai között. Harry hátrafordult, Brianna pedig kidugta a fejét mögüle és ahogy találkozott a tekintetünk, éreztem, hogy belül valami kettéhasadt bennem.
-Zayn.-hangja szinte fojtogató volt.
-Nem hiszem el.-idegesen sóhajtottam.
-Zayn, ez nem az amire gondolsz.-ugrott le és rögtön hozzám sietett de még mielőtt hozzámérhetett volna, elhúzódtam.
-Hozzám ne merj érni.-szűrtem ki a fogaim közül. -Mond mégis mi ez a játék?!-csattantam fel.
-Semmi, csak hadd magyarázzam meg.-könnyeitől csillogni kezdet kék szemei, de egyszerűen úgy éreztem, hogy majd felrobbanok.
-Mégis mit?! Láttam amit láttam!-idegesen túrtam a hajamba, és éreztem, hogy nem sok kell és én is könnyeimet eleresztem. -Mi ez az ostoba játék? Mi ez Brianna?!-ordítottam rá.
-Zayn fogd vissza magad.-szólalt meg Harry.
-Te fogd be a pofád!-néztem rá, majd pedig újra az előttem álló zokogó lányra. -Azt hittem, hogy más vagy, hogy tényleg az vagy akit mutatsz és nem játszod meg magad.-minden egyes szónál jobban éreztem a fájdalmas érzést ami most mardosott engem, -Pont belőled nem néztem volna ezt ki!-szánalommal teli tekintettel tudtam csak nézni ahogy könnyei folyamatosan csorogtak le az arcán.
-Zayn. ké-érlek.-akart hozzám érni ismét de nem hagytam neki.
-Megmondtam, hogy ne érj hozzám!-kiabáltam ismét, rá mire összerezzent. -Undorító vagy.-fejét megrázta, majd pedig belém kapaszkodott.
-Kérlek ne mond ezt.-markolta meg a pólómat és olyan erővel szorított magához, mintha ezen múlna az élete. A lehető leghiggadtabban megfogtam a kezét, és lehámoztam magamról. Kétségbeesett könnyes tekintetével szinte a lelkemig hatolt, ahogy egyenesen a szemembe nézett.
-Soha többet nem akarlak látni.-elengedtem a karját, majd pedig hátráltam.
-Ké-é-érlek ne-e csin-náld ezt.-remegett a hangja és szinte a lábán is alig bírt állni. Hogy lehet ilyen jó színész?
-Becsaptál, kijátszottad azt, hogy érdeklődöm felőled, de a legjobban az fáj, hogy hátba szúrtál. Találkoztam rosszindulatú emberekkel, de te vagy közülük a legaljasabb.-éreztem, hogy minden egyes szónál eltörik a mécses nálam, és állkapcsom megfeszült az izmaimmal együtt.
-Zayn.-akart megérinteni, de nem bírtam tovább.
-Utoljára mondom el, hogy ne érj hozzám!-hangomat fokozatosan felemeltem, majd hallottam, ahogy a többiek is megjelentek.
-Kérlek, könyörgök hadd magyarázzam meg.-könnyei ismét folytak megállás nélkül, de valahogy nem sikerült meghatniuk úgy, mint ahogy rám nézett.
-Mi történt?-hallottam meg Louis hangját mögöttem.
-Kérdezd azt a faszt aki mindig elront mindent.-szavaimban undor volt érezhető, és éreztem, hogy Harryben is felmegy a pumpa. -Na mi van?-kérdeztem széttárt karokkal.
-Zayn fejezd be.-Liam szólalt meg de legkevésbé sem érdekelt.
-Most legyen nagy a szád szépfiú.-gúnyos félmosolyt intéztem felé, és éreztem, hogy feszegetem nála a határokat. -Miért van az, hogy neked mindig az kell ami nekem?-kérdeztem a gondolkodót játszva. -Áh, megvan.-csettintettem ujjaimmal. -Csak nem Claire miatt?-indult volna nekem, ha Louis és Niall nem fogja le.
-Zayn fejezd be.-szólt rám ismét Liam.
-Miért képzeld én nagyon jól szórakozom, pont, mint akkor amikor ágyba vittem.-nevettem fel.
-Te rohadék!-próbált kitörni a fiúk karjai közül. -Ezt még nagyon megkeserülöd!-rángatta karjait, de hiába a szorosan tartották Louisék.
-Ő az akivel a bulin a szobában voltál.-Bri halk hangja törte meg a csendet.
-Hát igen, mivel te nem voltál olyan készséges, hogy felajánld magad Claire olyan nagylelkű volt, hogy segített rajtam. Tudod Harry, elárulok neked egy titkot.-karba tett kézzel néztem vele farkasszemet. -Claire elmondta nekem, hogy mindvégig, míg veled volt csak is rám gondolt, mindvégig én jártam a fejében még akkor is amikor lefeküdtetek azt mondta, hogy engem képzelt oda. Téged pedig fájó szívvel kikel, hogy jelentsem sosem szeretett.-gyűlölet és a harag beszélt belőlem, és Harry pedig kitört a srácok karjainak a fogságából, de mielőtt megüthetett volna Brianna elém állt.
-Kérlek ne bántsd.-fogta meg a mellkasát.
-Hiába Harry, ami először az enyém az az is marad. Hiába akarod, nézd még mindig véd engem holott nincs rá szükségem mert ő már nem jelent nekem ssemmit. Szóval neked adom, ha ennyire kell. Csak, hogy lásd milyen nagylelkű vagyok, megengedem, hogy először baszd meg.-cinikus mosolyomat megvillantottam felé, majd hátat fordítva felkaptam a földről a táskám, és visszafordultam feléjük.
-Összeilletek igazán. Mind a ketten szerettek játszani az emberekkel, főleg te Brianna.-rám kapta a fejét, és ennyi kellett neki sírva kirohant a hátsó ajtón, én pedig egyszerűen kisétáltam.

/Brianna szemszöge/

Ahogy kiértem az ajtón egyből a téglafalnak dőltem és a földre csúsztam. Hogy tehette ezt? Hogy mondhatta ezt? Még csak esélyt sem adott arra, hogy elmagyarázzam. A szemeiben egyszerre láttam a fájdalom és harag keverékét. Egyszerűen ahogy beszélt ahogy kimondta azokat, mintha egeszén a lelkemig hatolt volna. Annyira fájt, annyira éreztem, miközben kimondta a szavakat nem csak én roppantam beléjük hallatán. Hogy tehetted ezt Zayn? 
-Annyira másnak hittelek.-könnyeim szüntelenül folytak az arcomon. Hirtelen éreztem egy érzés ami élesen a mellkasomba mart. Szemeim kikerekedtek és éreztem, hogy a levegő bent reked a torkomban. Kétségbeesve kutakodtam a kis táskámban lévő kis gyógyszeres doboz után. Muszáj bevennem egyet! Szükségem van rá! Mint mindenkinek az életében van egy dolog ami nyugtatóként hat rájuk. Én nekem ezek a kis piros bogyók. Kissé remegő kezemmel tekertem le a doboz tetejét és szedtem ki egy tablettát amit a számba helyeztem, majd ahogy lenyeltem éreztem, hogy megkönnyebbülök. Istenem de rég éreztem már ennek a hatását, de rég volt már az, hogy betéptem. Soha senkinek sem tűnt fel, mert mindenki azt hitte, hogy ez csak a gyógyszer mellékhatása. Fogalmuk sem volt arról, hogy én igenis komoly függőséggel küzdök. Szüleim nem élnek a nagyszüleim pedig nem igazán figyeltek úgy rám. A barátaim pedig, ők pedig erről nem tudtak ilyenkor általában nem vagyok velük, és mit sem sejtenek erről. Nyugodtabban keltem fel a földről a könnyeimet letöröltem, és elindultam valamerre. Egyedül akartam lenni, én és a magány.

/Cathie szemszöge/

Már fél tíz van és Bri-nek semmi híre. A lányokkal kerestünk körbe is kérdeztünk a környéken, hogy nem-e látták de semmi, mintha a föld nyelte volna el. A telefont nem veszi fel, és eddig nem volt merszem felhívni Zaynt. De most kénytelen leszek.
-Igen?-reszelős hangja csapta meg a fülemet ahogy beleszólt a telefonba.
-Szia Zayn, esetleg nincs veled Brianna?-kérdezte az ajkamat harapdálva.
-Nincsen.-hangja ridegen csengett, mintha valami baj lenne.
-Értem.-sóhajtottam fel, és tudtam, hogy most komoly baj van.
-Mert?-kérdezte.
-Zayn, eltűnt.-szemeimet lehunytam, és hallottam ahogy a levegőt élesen szívja be.
-Mi az, hogy eltűnt?-csattant fel. -Cat, ha ez egy rossz tréfa, hogy átcsalogass hozzátok, mert..
-Basszus szerinted ilyennel miért tréfálkoznék?!-vágtam szavába. -Különben is mi történt, Zayn mit mondtál neki?-éreztem, hogy valamit elhallgat előlem és a gyanúm be is bizonyosodott amikor elhallgatott a telefonba. -5 perc és ott vagyok nálad, és ha kell úgy fogom kiszedni belőled a dolgokat.-dühösen nyomtam rá a telefont és máris a cipőmet húztam.
-Na?-kérdezte Sierra aggódva.
-Van egy olyan érzésem, hogy összebalhéztak és ennek köze van ahhoz, hogy nincs meg Bri.-kaptam magamra egy pulcsit.
-Veled megyünk.-szólalt fel Riva.
-Most átmegyek Zaynhez és amint megtudtam, hogy mi van hívlak benneteket addig is maradjatok itt.-kaptam fel a kocsi kulcsom és rohantam is. Ha bármi baja esett vagy csinált vele valamit esküszöm, hogy megölöm ezt a gyereket.

2015. augusztus 11., kedd

4. fejezet

/Brianna szemszöge/

Reggel a telefonom ébresztője keltett. Morcosan nyomtam ki, majd szemeimet megdörzsöltem, és egy nagy ásítás kíséretében feltápászkodtam az ágyamból. A lányok még nagyban alszanak ugyanis, én mindig korán kelek mert szeretek időben elkészülni, és beérni is. Szépen a fürdőbe csoszogtam és a hajamat felkötve megmostam az arcomat. Kicsit rendbe szedtem magam, majd reggelit készítettem. Visszaosontam halkan a szobába és elővettem a ruhámat. Egy fehér inget választottam hozzá kék skót mintás rakott szoknyával és egy balerina cipőt. Kitudja, milyen idő van szóval viszek magammal egy kardigánt is. Lehet, hogy a lányok ezért megfognak ölni, de hisztitek vagy sem én mindig ilyenekben szoktam megjelenni. És most jön a költői kérdés, hogy én mit keresek divat szakon? Azért mert én mindig az elegáns ruhák tervezésében voltam jó, nem pedig a mai divat szerinti stílust követem. Bár a lányok próbálnak valahogy úgy felöltöztetni néha, de nem igazán szoktam engedni. Gyors pillantást vetettem magamra a fürdőben lévő tükörben, közben a hajamat megigazítottam. A táskámat a mobilommal együtt felkaptam, majd bezártam a lakást. Beszálltam a liftbe közben nézegettem, hogy nem-e érkezett valami üzenet Zayntől. Szomorúan tapasztaltam, hogy nem. Mikor kiléptem az épületből megcsapott New York hideg szele. Felkaptam magamra a kardigánom és útnak indultam a suli felé. Szerencsére nincsen messze innen csak két utcával arrébb. New York sosem az a csöndes város volt. Itt éjjel-nappal folyt az élet. Az emberek csak úgy özönlöttek, és siettek a munkájukba, dugó volt most is, és idegesen dudáltak egymásnak a sofőrök, hiszen ha késnek ki is rúghatják őket. Taxik tömkelege volt látható, de volt olyan is aki a saját kocsijával volt. Anyukák, és apukák akik a gyerekeiket kísérték óvodába avagy iskolába. Emlékszem engem minden reggel apu hordott, de miután történt az a baleset minden megváltozott. Minden egy szempillantás alatt a feje tetejére állt. Egyszerre lettem egyedül, és elhagyatott. A fájó emlékek visszagondolására mellkasom összeszorult, és ahogy a levegőt szaggatottam fújtam ki egy könnycsepp társaságával. Emlékképek villantak be ahogy a korom sötétség körbe vett, és mindent vért borított. Hirtelen beleütköztem valakibe mire elvesztettem az egyensúlyom és dőltem is hátra fele. Vártam, hogy mikor esek a járdára, de ehelyett két kezet éreztem meg a derekamon, és szorosan magához húzott. Szemeim kipattannak, és ismerős barna szempár néz vissza rám.
-Zayn.-suttogtam nevét halkan. Már másodszorra ment meg. Mindig akkor bukkan fel, mikor szükségem van rá. Karjaimmal körbefontam a nyakát és még jobban hozzábújtam. Szükségem volt rá, szükségem volt arra, hogy most hozzábújhassak és ölelhessem. Ajkamba harapva próbáltam visszafogni a sírásomat, és csak is rá gondolni. Finoman a hátamat kezdte el simogatni, és úgy éreztem, hogy picit nyugodtabb vagyok.
-Minden rendben?-suttogta a fülembe, mire elhúzódtam tőle, de a közelében maradtam. -Brianna.-nevem olyan tökéletesen hangzott az ő hangján.
-Cs-csak esz-szembe...-nem bírtam kinyögni egy mondatott mert a torkomban lévő gombóc csak növekedett.
-Brianna kérlek mondjad, halálra ijesztesz. Valaki bántott?-izmai megfeszültek ahogy a kérdés elhagyta a fejét, de el is ernyedtek ahogy megráztam a fejem.
-Csak, eszembe jutott va-valami rossz.-nagy nehezen de sikerült mondhatni egy értelmes mondatot mondanom neki. Újra körül ölelt a karjaival, és a fejemet mellkasába nyomtam. Jó volt érezni, őt, jó volt érezni az illatát. Olyan nyugtató hatással volt rám. Ha tehettem volna egész nap őt öleltem volna. Volt benne valami, egy olyan dolog ami vonzott utána.
-Semmibaj.-egy lágy puszit lehelt a fejem tetejére, amitől kissé megborongtam. -Gyere elkísérlek a suliig.-fogta meg a kezemet, majd az ujjainkat összekulcsolta, és elindultunk. Csendben egyikünk sem szólta másikhoz egy szót, de nem éreztem kínosnak. Picit nekidőltem, majd az összekulcsolt kezünket átlendítette a vállamon, és egy édes mosolyt küldött felém, ami engem is mosolygásra késztetett. -Szeretem, mikor mosolyogsz.-mondta a szemembe nézve, mire lehajtottam a fejem, mert éreztem, hogy pirulok. -Főleg azt, amikor ilyen édesen.-cukkolt tovább, mire még jobban égett az arcom.
-Kérlek.-mondtam neki szinte kétségbeesve, mire felkuncogott. Életemben nem hallottam ennyire édes nevetést, mint az övé. Olyan tökéletes ő, szinte kitűnik a többi ember közül. Annyira lélegzetelállító kinézete, mosolya és pillantása van. De viszont a hírnevéről nem jókat hallottam. Sokak szerint veszélyesés vigyázni kell vele, mert Zayn kiszámíthatatlan. De akkor is ő túlságosan is jó ahhoz, hogy gonosz legyen.
-Mi ez a ruha rajtad szépségem?-kérdezte egy mosoly keretében ahogy végig mért.
-Mert?-léptem el tőle zavarodottan.
-Már meg ne haragudj de borzalmasan néz ki.-nevetett fel.
-Ha nem tetszik így jártál.-vettem oda neki. -Nem fogok máshogy öltözködni csak azért mert neked nem tetszik.-sértődötten haladtam tovább ő pedig egyből jött utánam.
-Brianna nem úgy értettem.-ért elém.
-Nem érdekel.-hogy haragudtam rá? Igen, mert megsértett. Kigúnyolta az öltözékemet holott semmi joga nincsen hozzá. Haladtam tovább, de megragadta a karomat s magával szembe fordított.

-Csak nem gondoltam volna, hogy te így öltözöl. Amikor a klubban találkoztunk annyira szexi  és kívánatos voltál abban a ruhában. Most meg olyan vagy, mint egy ártatlan kislány akinek fogalma sincsen, hogy hogyan kell öltözködni. 
-Azért mert akkor a lányok beleerőszakoltak abba a ruhába.-forgattam meg a szemeimet. Közelebb hajolt a fülemhez, mire ajkaim elnyíltak egymástól. Egyik keze a derekamra csúszott, a másik pedig az arcomat cirógatta.
-Szívem szerint, én mást erőszakoltam volna beléd.-mondata hallatán szemeim kikerekedtek, és a levegő megakadt a torkomon. Éreztem, hogy a vér az arcomba szökik és fülig vörösödtem. Nem hiszem el, hogy ezt most tényleg kimondta. -De ne aggódj, tudok várni MÉG.-utolsó szavát kihangsúlyozta, majd nevetve elhajolt tőlem.
-Azt hiszem, hogy megyek tovább.-feleltem kissé zavarosan miközben a földet néztem.
-Rendben gyönyörűm este találkozunk.-hirtelen ajkait az arcomon éreztem, és borostája kissé bökte a bőrömet. Égett ott ahol az imént megpuszilt, és azt hittem, hogy ennél jobban nem tud zavarba hozni, de mégis sikerült neki. Épp távozni készült, de megragadtam a karját.
-Mi-mibe kellene lennem?-hangom kissé remegett és ahogy láttam elég jól szórakozott rajtam.
-Mondanám, hogy semmibe de azt majd akkor ha nálam leszünk.-mondta hallatán nagyot nyeltem, és fogadni mernék, hogy kissé elsápadtam. -Bár szívesen látnálak egy fekete feszülős miniben ami mondjuk tiszta csipke.-vázolta fel maga előtt, és ajkait kajánul megnyalta. -De ha az első opciót választod akkor szólj és nálam maradunk.-kacsintott mire megütöttem a mellkasát, és felnevetett. Még most sem tudom megszokni, hogy milyen angyali mikor kacag.
-Szia Zayn.-intettem neki, majd próbáltam összeszedni magamat.
-Viszlát gyönyörűm.-kacsintott ismét, és hatát fordítva elindult. Nagy levegőt vettem, majd az órámra pillantottam és azt hittem, hogy lehidalok. 
-Basszus!-szökött ki a számon, és rohanni kezdtem. 5 percem maradt, hogy beérjek, mázli, hogy innen már közel van.

Az órák unalmasan teltek és ahogy egyre jobban közeledett a hét óra annál jobban éreztem a gombócot növekedni a hasamban. Cathie el is jött velem ruhát venni, mivel amiben Zayn elképzelt olyan ruhával sajnos senki nem rendelkezett. Amit pedig tegnap vettek a lányok kiderült otthon, hogy sajnos nagy lett rám, és már nem veszik vissza. Parasztok...
-Ez tökéletes lesz.-mutatta fel a csipke ruhát, de ahogy megláttam, hogy nincsen háta visszaakartam vele rakatni.
-Nem Cat ezt nem fogom felvenni.-tiltakoztam miközben próbáltam elvenni tőle.
-Ugyan akkor csak próbáld fel.-nézett rám kölyök kutya szemekkel.
-De csak felpróbálom.-sóhajtottam, majd a ruhadarabot átnyújtotta és az öltözőkhöz vonultunk. Sikeresen belebújtam, és hát, hogy is mondjam. Nem volt rossz a méret tökéletes volt de ahogy észre vettem a  dekoltázsa is mély volt, és még csak melltartót sem tudok alá venni.
-Na?-kukkantott be barátnőm. -Úristen Bri ez remekül áll rajtad. Ahogy Zayn meglát majd benne szerintem nem sok kell neki és leszaggatja rólad.-nevettet fel mire mosolyogva meglöktem egy kicsit. -Hiszen az utcán is amiket mondott neked. Nem kispályás.-csak nevetni tudtam rajta. -De érdekes amikor Harry mond neked ilyen perverzségeket az hidegen hagy.-dőlt a próbafülke falának.
-Talán azért, mert ő elég nyilvános a tudtomra adta, hogy csak leakar velem feküdni.-magamat nézte a tükörben és újabb emlékképek ugrottak be arról az estéről mikor olyan szinte kiütöttem magam. 

,,Éreztem ahogy a kezei végigsiklanak a testemen és kicsit feljebb gyűrte a szoknyámat. 
-Miért nem megyünk egy csendesebb helyre?-fülembe suttogott, de lehet, hogy kiabált mivel a zene eléggé elnyelte a hangját. Igazándiból a fejem azt sem tudtam, hogy merre fele áll és csak arra eszméltem fel, hogy egyenesen egy szoba ajtaján estünk be. Felnevettem ahogy elterített az ágyon, és fölém mászott. Ajkaival finom csókokat hagyott a nyakamon, én pedig göndör tincseivel játszadoztam. Tovább kuncogtam, és ez Harryt is szórakoztatta. -Mi ez a jókedv?-kérdezte mosolyogva miközben gödröcskéit megvillantotta. Ujjammal megböktem a bemélyedést, és tovább mosolyogtam. -Remélem, hogy ezt tudom a jó kis hangulatodat fokozni.-pajkos mosoly virított az arcán, és éreztem, hogy a ruhámat felcsúsztatta a derekamig. Magassarkúm a földön landolt, és már csak Harry puha ajkait éreztem a lábam között miközben hangosan felnyögtem az érzéstől.''

-Bri.-fogta meg a vállamat. -Bri.-ezúttal meg is rázta, mire feleszméltem. 
-Cat.-néztem kétségbeesve barátnőmre.
-Mi az?-nézett rám értetlenül.
-Lehet, hogy lefeküdtem Harryvel.-a szavak csak úgy elhagyták a számat de ott volt bennük az undor.
-Mi? Mégis mikor?-értetlenül ráncolta a homlokát és a válaszomra várt.
-Emlékképek villantak be ahogy táncoltunk, majd pedig egy szobában voltunk, és hát...-elharaptam a mondat második felét, hiába volt abban a lényeg egyszerűen képtelen voltam kimondani.
-Bri.-fogta meg a kezemet. 
-Azonnal beszélnem kell.-kezdtem el levetkőzni csak nem igazán ment a kapkodásom miatt.
-Állj már meg.-kapta el a remegő karjaimat. -Ne légy buta odamész hozzá úgy, hogy bármit mondhat neked. Brianna bármit beadhat neked, az se biztos, hogy lefeküdtetek, lehet, hogy volt valami de kizártnak tartom, hogy szexeltetek volna. Különben is szerinted Zayn hagyta volna?-őszintén? Nem tudom azon az estén mindenki eléggé sokat ivott, és ő pedig eléggé elfoglalt volt egy bizonyos Claire nevű lánnyal.
-Akkor is beszédem van vele.-makacskodtam tovább. Cat segítette leszedni a ruhát rólam amit ki is fizettünk, majd pedig kirakott a klub előtt ahol nagyon remélem, hogy ott lesz Harry.
-Megvárjalak?-kérdezte miközben kiszálltam.
-Nem kell hazasétálok.-küldtem felé egy mosolyt majd pedig nagy nehezen elsétáltam odáig. Az ajtó előtt ismét megtorpantam, és csak álltam. 
-Magyarázattal tartozik nekem.-motyogtam, majd pedig belöktem az ajtót, és beljebb sétáltam. Ahogy jól sejtettem estére próbálnak, de Zayn nem volt velük hála az égnek. Beljebb merészkedtem, majd az asztalok között elsétáltam egészen addig míg a tekintetem össze nem találkozott vele. 
-Fiúk mindjárt jövök.-intett nekik, majd egyenesen felém sétált. -Brianna szépségem, hát tudtam, hogy előbb vagy utóbb felbukkansz.-jött mosolyogva felém, majd nagy lelkendezve megölelt.
-Ugh, Harry.-toltam el finoman magamtól.
-Igazándiból beszédem van veled.-kissé feszengve játszadoztam a kardigánom ujjával miközben ajkamat harapdáltam.
-Hmm, tetszik a szerelésed olyan kis ártatlan diáklány vagy benne aki csak arra vár, hogy Harry Styles mikor dughatja belé a farkát.-szavai piszkosak voltak, és ahogy méregetett a tekintetével biztos vagyok, hogy gondolatban már vagy tízszer levetkőztetett. Undorító.
-Harry komolyan szeretnék veled beszélni.-néztem zöld szemeibe, hátha veszi a lapot, hogy nem felkínálni jöttem magam.
-Ez esetben gyere utánam.-fejével hátra biccentett majd az öltözők felé mentünk, Öt külön ajtó volt a folyosón a srácok nevével ellátva. Előkapta a kulcsát, majd kinyitotta és engem előre engedve betessékelt. Miután becsukta maga után az ajtót és engem figyelt, rájöttem valamire. Kettesben vagyunk, és eléggé távol a többi fiútól, akár be is zárhatja az ajtót és akkor nekem annyi. -Nos mi lenne az a komoly dolog?-kérdezte miközben elemelt egy palack vizet az asztalról.
-Mi történt azon az estén?-ahogy kimondta ezt a mondatot Harry arcán egy nagy mosoly terült szét. Utolsót kortyolt a vizéből, majd visszahelyezte a helyére.
-Akarod, hogy újra megmutassam?-közeledett felém, mire a sminkes asztalba botlottam ő pedig velem szembe kezei által megtámaszkodott azon.
-Csak azt kérdeztem, hogy mi történt.-próbáltam a rettegést ami most bennem tombolt visszafogni.
-Hogy mi történt?-igen közel volt hozzám, szinte az ajkaimba suttogott, és féltem, hogy ennek nem lesz jó vége. 

2015. augusztus 2., vasárnap

3. fejezet

/Zayn szemszöge/

Ott állt előttem teljes életnagyságban. Arcán némi riadtság volt kiülve és idegesen rágcsálta ajkait. Tekintetét elkapta rólam, és hátat fordított majd menni készült.
-Brianna.-ragadtam meg a karját és magam felé fordítva kissé nagyobb erővel, mint kellett volna ugyanis a mellkasomnak csapódott. Édes arca csak pár centire volt az enyémtől. Szemeiben ott csillogott a félénkség. Annyira ártatlan és törékeny de ahogy a tegnap esti képek bevillannak. Ahogy Harryvel olyan undorítóan táncolt és enyelgett. Ha nem beszélgettem volna előtte biztos elkönyveltem volna egy ribancnak. De egyszerűen nem fér a fejembe, hogy hogyan volt képes ezt tenni. Azt gondoltam, hogy más, hogy olyan félénk, mint amilyennek kinéz.
-Zayn.-hangja halk volt de mégis sikerült kizökkentenie a gondolataimból. -Me-enem kellene.-zavarodott volt és kissé kérdőn néztem rá. Hova tűnt a tegnap esti csaj? Aki olyan szexi és merész volt, hogy sikerült elérnie, hogy egész este csak rá gondolják. Nehezen de elengedtem, majd pedig idegesen nyelt egyet és mélyen a szemeimbe nézett és elszaladt. Testemben így robbant fel egy adrenalin bomba és rohantam utána. Gyors volt mit ne mondjak de nálam szerencsére nem. Egy szűk kis utcába befutott majd pedig amikor utána mentem elvesztettem szemem elől. Jobbra és balra kapkodtam a fejemet, hogy mégis melyik irányba mehetett, majd pedig megpillantottam szőke tincseit a tömegben és rohantam utána. Hátrapillantott és a tekintetünk egy pillanatra összeakadt de meg is szakította. Az embereket sorra lökdöstem odébb, csak utol akartam érni semmi mást. Miután átverekedtem magam a tömegen tekintetemmel ismét őt kerestem és láttam elől rohanni majd ismét hátrapillantott. Nagyot sóhajtva indultam meg felé, nem figyelve lelépett a járdáról az útra és egyenesen egy autó elé. Riadtan fagyott le én pedig az utolsó pillanatban ugrottan és testét ellökve onnan a földre zuhantunk. A kocsi nagyot fékezve megállt, majd pedig tovább hajtott.
-Jól vagy?-kérdeztem arcát fürkészve. -Brianna mondj kérlek valamit.-néztem ijedten szemeibe majd egy kis nyöszörgés hagyta el ajkait és mozgolódott alattam.
-Nehéz vagy Zayn.-arcán kis fájdalom ült ki, felkelve róla felkaptam, ő pedig ijedten kapaszkodott a nyakamba. -Tegyél le.-tiltakozott rögtön de nem érdekelt, tovább sétáltam vele, majd pedig visszasétáltam vele a kocsimhoz. Ellenkezést befejezve éreztem, ahogy a fejét mellkasomnak dönti és lepillantva rá szemeit lehunyva pihent karjaim között. Olyan volt, mint egy védtelen angyal akinek szüksége van biztonságra. Féltem, hogy kicsit szorosabban fogom akkor összeroppantom, még sosem éreztem ilyet egy lány irányt sem. Nem fogom hagyni, hogy Harry vagy bárki más elvegye tőlem. Szükségem van rá, szükségem van a jelenlétére arra, hogy itt legyen velem, hogy törődhessek vele, hogy megvédjem. Mikor a kocsimhoz értünk nagy nehezen előhalásztam a kulcsokat és kinyitottam az ajtót majd beraktam Briannat. Átsiettem a másik oldalra, bepattantam és elindítottam az autót.
-Ho-ova fogsz vinni?-felé pillantottam majd pedig ajkaimat megnyalva újra az útra koncentráltam.
-Kórházba.-feleltem egyszerűen.
-Zayn erre tényleg semmi szükség.-hangja kissé remegett én pedig hirtelen lefékeztem mire teste előre majd pedig hátra vágódott az ülésben.
-Az isten szerelmére Brianna majdnem elgázolt egy autó!-csattantam fel. -A kurva életbe is!-vágtam rá a kormányra. Idegesen vettem a levegőt és tincseim közé túrtam. Halk sírásra lettem figyelmes és egyből rákaptam a tekintetem. Gyönyörű kék szemei könnyben úszkáltak és ajkát harapdálta. -Jézusom Bri annyira sajnálom nem akartam így rád förmedni.-belülről átkoztam magam, hogy nem tudom féken tartani az indulataimat. -Csupán csak aggódom érted, hogy nem-e lett valami bajod.-hangom lágyan szólt feléje és próbáltam higgadt maradni, de jelen pillanatban nem igazán ment. -Sajnálom.-simítottam meg a karját, és a szemkontaktust nem szakította meg.
-Csak vigyél vissza a kollégiumba, kérlek.-szavai halkak voltak és egyet biccentettem, majd elindítottam a kocsit. Annyira hihetetlenül más a tegnapi, és a mai énje. A kettő szinte üti egymást. Az este olyan vad volt, olyan maga a tökéletesség, egyszerűen teljesen az ujja köré csavart és nem bírtam nem őt nézni nem őt akarni. Vágytam arra, hogy megérintsem a selymes bőrét, hogy gyönyörű szemeibe nézhessek, de legfőképp arra vágytam, hogy végre megcsókolhassam. Megvolt a tökéletesen pillanat csak persze, hogy Harry is akkor rontott ránk. Ezt még úgyis visszakapja.
-Melyik fősulira jársz?-kérdeztem érdeklődve, mert valahogy furdalt a kíváncsiság, hogy mégis milyen szakot választott.
-A Parsons-ra.-felelte tömörön és továbbra is kifelé nézegetett az ablakon.
-Nem gondoltam volna, hogy a divattal fogsz foglalkozni.-kellemesen csalódtam benne, és a piros lámpánál tekintetemet neki szenteltem. -Azt gondoltam, hogy valami irodalmi pályát választasz.-próbáltam szóra bírni, információkat akartam róla tudni, érdekelt minden ami vele kapcsolatos.
-De nem azt választottam, és zöld van.-dünnyögte mire észbe kaptam és gyorsan a gázra léptem. 
-Mégis mi ösztönzött, hogy divatot tanulj?-faggatóztam tovább bár láttam rajta, hogy nincs nagyon beszélgetős kedvében.
-Csak szeretném azt csinálni amiben jó vagyok.-felelte halkan és egy apó sóhaj hagyta el az ajkait.
-A szüleid ellenezték igaz?-gyors pillantást vetettem felé, mire kissé mocorogni kezdett.
-Igen.-időközben pedig megérkeztünk. Lefékeztem majd leállítottam a motort. -Köszönöm, hogy hazahoztál, és, hogy megmentettél.-félve nézett a szemeimbe mire egy apró mosolyt eresztettem felé.
-Érted bármikor megtenném.-feleltem őszintén, mire apró pír szökött arcára amitől még ártatlanabbul nézett ki. Istenen, ez a lány teljesen megbabonázott. Csak meredtem gyönyörű szemeibe, és legszívesebben odahajolva hozzá, megcsókoltam volna. De nem, nem lehetett. Még nem jött el annak az ideje.
-Nos akkor, én megyek.-kissé félve nyitotta ki az ajtót és mielőtt becsukta volna utána szóltam.
-Ugye még látjuk egymást?-kissé féltem, hogy a válasz amit kapni fogok az egy ,,nem" lesz e amikor aprót bólintott és elmosolyodott ajkaimat én is szélesre húztam. Becsapta a kocsiajtót majd néztem ahogy besétál a kollégiumba. Meg kell hagyni formás feneke van nagyon.

/Brianna szemszöge/

Nem hiszem el, hogy tényleg látni akar még. Hatalmas vigyorral az arcomon léptem be a liftbe és nyomtam meg a gombot. Megmentett. megmentette az életemet. Ha nem ér oda időben akár meg is halhattam volna. Hálával tartozik neki és köszönettel, és amint ismét találkozunk meg is teszem. Lakáskulcsomat keresgélve léptem az ajtóhoz, de nem találtam meg így kopogtam. Pár másodperc múlva nyílt is az ajtó, majd göndör fürtök és egy smaragdzöld szempárba ütköztem.
-Hello gyönyörűm.-dőlt neki az ajtófélfánk.
-T-te mit keresel itt? Egyáltalán h-honnan tudod, hogy én hol lakom?-makogtam össze-vissza. Tejesen le voltam taglózva, hogy Harry áll előttem.
-Tudod a barátnőid voltak olyan kedvesek, hogy megmondták, és szívesen be is engedtek. Beszélni szerettem volna veled a tegnapiról.-ajkain igazán hízelgő mosoly jelent meg, de engem most jelen pillanatban hidegen hagyott. Nagyot sóhajtva mentem be, és dobtam le a cipőmet, majd a szobámba mentünk. Meglepődve vettem észre, hogy senki nincs itthon, pedig Sierra, mintha azt mondta volna, hogy visszaalszik.
-Figyelj Harry, amit tegnap történt.-idegesen az ujjaimat babráltam, majd elém állt és derekamnál fogva magához húzott és homlokunkat egymásnak döntötte.
-Valami eszméletlenül jól tudsz táncolni.-suttogta ajkaimba. Ledermedtem hirtelen közelségétől, és szinte belém fojtotta a szót. -Nem bírtam várni, egyszerűen látnom kellett téged.-kezét arcomra simította, és ajkaival közeledni kezdett.
-Harry, kérlek.-húztam el a fejem. Kérdőn tekintett felém, majd kimásztam karjai közül és tisztes távolságra hátráltam tőle. -Tegnap nagyon sokat ittam, és ha bármi olyat tettem vagy mondta, ami esetleg olyan volt sajnálom de nem gondoltam komolyan. Csak az ital beszélt belőlem.-félve néztem zöld szemeibe, majd pedig mosolyra húzta ajkait és gödröcskéit megvillantotta.
-Bébi tudom, hogy mit váltok ki a lányokból, és te sem voltál különcebb,-szavait egyszerűen nem hittem el. Mégis, hogy lehet valaki ennyire öntelt?
-Jobb lesz most elmész?-mutattam az ajtó felé.
-Ahogy akarod édes.-nevetve rázta egy a fejét és göndör tincsei aranyosan mozogtak. Ha nem lenne ilyen arrogáns esküszöm remek fiú lenne. Tökéletes kinézet, mégis belül romlott. Visszafordult, majd pedig szemeimbe nézett. -De tudd, ha bármire szükséged van, én rendelkezésedre állok.-kacsintott, majd szemeimet megforgatva rácsaptam az ajtót.
-Seggfej.-motyogtam, majd pedig üzentem a lányoknak, hogy hol vannak amire érkezett is válasz miszerint most jönnek mindjárt. Telefonomon felvillant egy kis ablak miszerint új üzenetem érkezett.

,,Holnap este elvihetlek esetleg vacsorázni? Z" Ajkamba harapva olvastam el az üzenetet és teljesen zavarba jöttem. Megszerezte a számomat és elakar vinni vacsorázni hát uram atyám lehet ennél jobb?

,,Mégis hány fele jönnél? Csak mert ugye másnap nekem iskola van" Türelmetlenül vártam, hogy végre megkapjam a választ és mire megjött azt hitte, hogy egy óra is eltelik.

,,Mondjuk hét? Legkésőbb 11-re visszavinnélek ha úgy neked megfelel"

"Tökéletes"

"Akkor holnap hétre ott vagyok gyönyörűm" Utolsó szónál leragadtam, és elképzeltem ,ahogy formás ajkaival és rekedtes hangjával kiejti ezt a szót. Az egész testem beleborzongott és tökéletes pillanatomat a lányok hangos ricsaja zavarta meg.
-Megjöttünk!-kiabált Cathie. Nem kellett sok idő már is mind bejöttek és egyből faggatózni kezdtek, hogy mégis mire kellett Zaynek az én számom. Szóval innen szerezte meg. Ravasz. Persze Harry sem maradt ki a témából. Mindent elmeséltem nekik, de amikor mondtam, hogy majdnem elgázoltak akkor lesokkolódtak.
-Milyen mázli, hogy Zayn pont ott volt.-sóhajtott fel Riva.
-Bármit mondtok, én szerintem Harry a nyerő.-szólalt meg Sierra.
-Jól néz ki meg minden, de akkor is egy beképzelt ember. Túl sokra tartja magát csak azért mert számtalan lányt megkapott.-mondtam miközben egy hajtincsemmel szórakoztam.
-De ne feledd Bri, Zayn se az a jófiú kategóriából való.-figyelmeztetett Cat.
-Meglátjuk.-rántottam vállat.
-Na és holnapra már van valami rucid?-kérdezte izgatottan Abbey.
-Hát igazándiból nem szeretném magam nagyon kicsípni.-húztam el szám szélét. Sosem voltam az a fajta lány aki ha randira egy, minden erejét a kinézetébe fekteti.
-Hát még szerencse, hogy ma voltunk vásárolni, és megláttunk a csajokkal egy pont hozzád illó darabot.-nyújtotta át a zacskót, amiből kíváncsian halásztam elő a ruhát. Egy gyönyörű csipke szoknya volt és egyáltalán nem testhez feszülős hanem az alja pont, hogy bő bolt. Nagyon tetszett és mit ne mondjak eléggé szexi volt, de mégis jó ötlet felvenni egy ilyet az első randira vagy mire?
-Mi az nem tetszik?-kérdezte aggódva Riva.
-De nagyon szép, csak hát tudjátok, hogy én...
-Semmi visszafogottság.-szólalt fel határozottan Cathie. -Most pont az a lényeg, hogy előhúzzuk a szerény kislány mögül a vad és szexi lányt.-a lányok egyetértően bólintottak, majd pedig Cat újdonsült barátnőjéről kezdtünk el beszélgetni. Annyira elszaladt az idő, hogy már azt vettük észre, hogy sötétedik. Mindeki elvégezte az esti teendőit, majd nyugovóra tértünk. Hirtelen a mobilom megrezzent és kíváncsian olvastam el a szavakat.

,,Jó éjt Brianna"

,,Jó éjt Zayn" Mosollyal az ajkaimon aludtam el, és felkészítettem magamat a holnapra. Nemcsak Zayn hanem a suli miatt is. Hosszú nap elébe fogunk nézni majd.

2015. július 18., szombat

2. fejezet

/Brianna szemszöge/

A tömegen sietősen préseltem át magamat és Siearrat kerestem tekintetemmel. Kissé sokkot kaptam, amikor a barátnőm aki állítólagosan ,,beteg" ahogy Harryt hallhattuk, fent táncikált Niallal és a másik kettő fiúval. Hirtelen két kar fonódott a derekam köré.
-Csak, hogy eltudtalak csalni Zayntől.-hangjából egyből felismertem, hogy drága göndör barátunk áll mögöttem. Dühösen törtem ki kezei fogságából és fordultam vele szembe. -Valaki nagyon feszült.-döntötte fejét kissé oldalra, ahogy arcomat fürkészte. -Azt hiszem, hogy tudnék rajtad segíteni.-ajkait egy perverz mosolyra húzta, és megvillantotta aranyos ám, de ördögi gödröcskéit.
-Nem kérek a segítségedből, tökéletes megvagyok nélküle is.-feleltem egy keserű mosollyal arcomon. -És ha most megbocsájtasz szeretnék táncolni a beteg barátnőmmel.-hátat fordítva neki kecsesen elvonultam, és úgy éreztem magam, mintha nem is önmagam lennék. Konkrétan flegmáztam egy félisten gyerekkel és visszautasítottam. Az asztalunkról felkaptam egy teli poharat és annak a társaságában csatlakoztam a lányokhoz.
-Hova tűntél?-kérdezte Cathie.
-Csak levegőztem.-kortyoltam a vodka narancsomba.
-Mit mondtál Harrynek mert amikor otthagytam igen dühöngve viharzott el.-érdeklődött tovább barátnőm.
-Csak megmondtam neki, hogy nincs kedvem vele hetyegni.-rántottam vállat és megittam a maradék italom.
-Várjunk csak.-fogta meg a karomat. -Te visszautasítottad Harry Stylest?-nézett rám úgy, mint aki szellemet látott volna.
-Igen. Mert?-kérdeztem felvont szemöldökkel. Nem értettem barátnőm előbbi kérdését.Miért olyan nagy dolog? Hisz Harry nyomult nagyon, míg Zayn nem. Különben is, ha jobban megnézzük egyértelmű, hogy göndörke barátunknak esélye sincsen.
-Bri csinált veled valamit? Talán erőszakos volt veled?-komorodott el, én pedig felnevettem.
-Dehogyis, még azt kéne.-forgattam meg a szemeimet.
-Gyere most jön a tortád.-ragadott karon Riva. Sietősen lépkedtem utána, hogy tartsam vele a tempót és a többiek is jöttek mögöttünk. Leültetett egy asztalhoz, és a DJ mellé sétált majd valamit súgott neki, és a zene lehalkult. Egy mikrofont kapott a kezébe és beszédébe kezdett.
-Kedves Brianna, huh hát őszintén fogalmam sincs, hogy mégis hol kezdjem.-nevetett fel. -Első osztálytól fogva ismerjük egymást és minden ott kezdődött el. Egy remek barátság vette kezdetét amit a lányokkal soha nem leszünk képesek meghálálni. Annyira hihetetlen, hogy hogyan elment az idő. Mire észbe kap az ember azt veszi észre, hogy egy főiskolán van.-ismét felnevetett és láttam, hogy könnyeivel küszköd de nem csak ő hanem én is. -Emlékszem amikor hetedikben osztálykiránduláson a fiúk beledobtak a folyóba és a felsőm elúszott és mindenki rajtam röhögött de te ott voltál és kiálltál értem. Akkor jöttem rá, hogy mégis mennyire is számíthatok rád. Mert amikor mindenki ellenem volt, akkor te ott voltál egyedül aki mellettem állt. Ez pedig a mai napig így van.-monológja végére a könnyeim csorogni kezdtek, és nem fogtam magam vissza. -Boldog Szülinapot Brianna nagyon szeretlek.-fejezte be, és pedig felpattantam és rohantam felé, és szoros ölelésben forrtunk össze.
-Köszönöm.-hunyta le szemeimet, majd pedig kinyitottam őket és a tömegben Zayn barna szempárjai köszöntek vissza. Egy csábos mosolyt intézett felém, majd pedig fejével hátra biccentett. Testem forrósodni kezdett ahogy arra gondoltam, hogy újra kettesben lehetek vele. Elengedtem Rivat, és az asztalhoz sétáltunk, majd pedig mindenki a ,,boldog szülinapot" énekelte és kihozták elém a tortámat amin húsz gyertya pihent. Szemeimet lehunyva kívántam egyet és elfújtam a gyertyákat, és a többiek elkezdték felvágni. Megkaptam az első szeletet és közben a lányokkal beszéltem míg gyors megettem és rögtön pattantam is fel azzal az indokkal, hogy pisilnom kell. Kissé idegesen sétáltam arra helyre ahol Zayn vár rám. Vajon mit akarhat mondani? Gondolatok ezrei cikáztak át a fejemben, majd egy hang zökkentett ki belőlük.
-Csak nem megint Zayn után futsz?-már megint Harry? Kezdem azt hinni, hogy követ.
-Harry...-kezdtem bele de félbeszakított.
-Nem hiszem, hogy most tudna fogadni, láttam bemenni imént Claire-rel.
-Ez is olyannyira igaz, mint, hogy Sierra rosszul van?-kérdeztem csípőre tett kézzel.
-Ha nem hiszed el, szépen tipegj el a folyosó végéig és fordul balra ott pedig a második ajtónál állj meg.-ördögi mosolyát most is megvillantotta, majd egy kacsintás kíséretében magamra hagyott. Nem érdekeltek amiket Harry az imént mondott de a kíváncsiság fúrta az oldalamat. Óvakodva lépkedtem amerre Harry eligazított, majd megálltam az ajtó előtt.
-Basszus!-hallottam meg Zayn hangját. Majd pedig egy női kiáltást hallottam és csatlakozott hozzá egy kis csörömpölés is. Ennyi elég volt nekem, hogy egy kis szúró érzést érezzek a mellkasomban. Tudom, hogy alig pár órája ismerem de ez akkor is rosszul esett. Egy halovány kis reményem volt, miszerint nem igaz az, hogy Zayn nem az én partim. Hátráltam pár lépést majd pedig megfordultam és semmi másra nem volt szüksége, mint pár pohár vodkára.

A másnaposság szinte szétszedi a fejemet és úgy érzem, ha most nem jutok ki a mosdóba összehányok itt mindent. A paplant átlendítve magamon rohantam ki, és a wc ajtót feltépve térdre estem, és éreztem ahogy a tegnap este dolgok felfele jönnek, és egyhatalmasat öklendezve kiadtam magamból. Összegörnyedtem újra ahogy a gyomrom megfeszült és újra öklendezni kezdtem. Utáltam mindig is hányni. Egyszerűen a félelem átjárja a testemet, és ahogy az a borzalmas érzés rád tör. Könnyeim cseppenként potyogtak a földre ahogy oldalra ültem és nekidőltem a csempének. Hirtelen Cathie bukkant fel az ajtóban majd leguggolva hozzám szorosan ölelt, én pedig zokogtam tovább.
-Shh, nyugi itt vagyok.-simogatta nyugtatóan a hátam. Miután már nem rázkódott a testem a sírástól felálltunk én pedig a fürdőbe mentem fogat mosni miközben ő teát készített nekem. Végeztem a fogmosással utána megmostam az arcom, majd sóhajtottam egyet. A tegnap esti képek villantak be. Ahogy Zayn arca pár centire van tőlem és készült megcsókolni de Harry ránk tört majd pedig ahogy az ajtó előtt állok és a bárhoz rohantam és sorra húztam le az italokat. Majd pedig egy kép villan be ahogy Harryvel csókolózok miközben táncolunk. Zavarodottan rázom meg a fejem. Majd próbálok jobban visszaemlékezni e nem megy. A fejem kissé búgni kezd és a csapban kapaszkodok meg. Mi történt tegnap este?
-Cathie csináltam valami szokatlant?-kérdeztem miközben a konyhába csoszogtam és leültem az asztalhoz.
-Azon kívül, hogy Harryvel egy igen erotikus táncot lejtettek nem igazán.-és akkor a teát pedig olyan szinten félrenyeltem, hogy azt hittem megfulladok. -Bri jól vagy?-ugrott mellém és finoman a hátamat ütögette.
-I-igen.-köhögtem. -Mégis mennyit ittam?-kérdeztem elkerekedett szemekkel, és a barátnőm felnevetett.
-Őszintén? Egy este alatt többet ittál, mint eddig.-ült le helyére. -Van esetleg valami oka? Történt valami esetleg?-túl jól ismer, és tudja, hogy valami rosszul sült el tegnap.
-Hát Zayn beszélni akart velem vagy valami de mással volt dolga.-haraptam ajkamba és tekintetemet másfele vittem.
-Jajj Bri ne törődj vele. Amúgy is Harry sokkal jobban néz ki.-kuncogott fel.
-Ja csak neki a testem kell.-dünnyögtem, majd a teámba kortyoltam.
-Nem ártana végre valakivel...
-Cathie!-csaptam le a bögrémet az asztalra.
-Jó nyugi!-emelte fel a kezeit védekezésképen.
-És mi van June-nal?-terelve a témát igenis érdekelt, hogy barátnőm végre talált-e magának már valakit.
-Hát úgy van, hogy ma találkozunk.-játszadozott pizsamája ujjával.
-Komolyan?-visítottam fel.
-Igen.-harapott alsó ajkába.
-De nem egyből ágyban kötni ki.-egyszerre nevettünk fel, majd a lányok sétáltak be.
-Jó reggelt.-morogta Riva, Abbey pedig levágódott az egyik székre de szemei még csukva voltak. Sierra pedig a hűtőből pakolt elő.
-Ti már, hogy-hogy ilyen korán fent vagytok?-ásított egy nagyot a mellettem ülő szőkeség.
-Már dél van.-mondtam neki mosolyogva.
-Amúgy tegnap látom jól elvoltatok a göndörrel.-felelte Riva miközben öntött magának teát.
-Hát csak táncoltunk.-játszadoztam ujjaimmal.
-Ha neked a táncolás az, hogy Harry kezei szinte a ruhád alatt volt és közben egymás szájában voltatok.-kissé sokkoltak az imént elhangzott dolgok, és egyből az a gondolat futott át az agyamon, hogy Zayn ezt látta?
-Bármit mondhattak ez volt a legjobb bulit amit összehoztunk.-ébredt fel Abbey, és Cathievel egyet értettek egy pacsi kíséretében.
-Na és mi a mai terv?-kezdtünk el reggelizni.
-Nem tudom, én szerintem visszafekszek aludni még.-ásított ismét Abbey. Riva, Cathie és Sierra vásárolni mennek.
-Én szerintem ma sétálok egy kicsit.-feleltem kissé zavarodottan, mire mindenki engem nézett.
-Baj van?-kérdezték egyszerre.
-Nem, csak egyedül akarok lenni kilevegőztetni a fejem.-pakoltam az üres tányérom a mosogatóban.
-Rendben.-sóhajtott fel Cat. Bementem majd pedig felöltöztem, és a lányoktól elköszönve a liftbe szálltam és a telefonomat nézegettem, mintha abban reménykednék, hogy felvillan egy kis üzenet Zayntől. Pedig még a száma sincsen meg. Sóhajtva hagytam el a kollégium épületét léptem ki a nagyvilágba.

Rengeteget sétáltam szinte fél New Yorkot bejártam, majd egyszer csak megakadt a szemem azon a báron ahol tegnap este volt a szülinapom. Mi a fene? Ez csupán csak véletlen. Vajon itt lehet Zayn? Ajkamat harapdálva az ajtó felé kezdtem sétálni, majd pedig megálltam előtte. Bemenjek, vagy inkább nem? Hiszen tegnap este elég nagy az esély arra, hogy látott minket Harryvel. De ő is enyelgett Claire-rel. Különben is azért voltak fizetve, hogy szórakoztassanak minket. Minek is jöttem én ide? Ja várjunk csak sétáltam, és kiszúrtam ezt a helyet. Felsóhajtottam, majd pedig készültem megfordulni amikor az ajtó nyílt.
-Brianna.
-Zayn.

2015. július 11., szombat

1. fejezet

/Brianna szemszöge/

Azt gondolná az ember, hogy főiskolásnak szórakoztató lenni, hiszen minden héten buli és későn kell bejárni órákra. Hát nem igazán így megy ez... Azzal nem számol a többség, hogy lehet, hogy bekerülni könnyű de igazán nagy falat bent maradni. Arról nem is beszélve, hogy végig el is végezd. Mindig is arról álmodtam, hogy remek divattervező leszek. Befejezem a főiskolát és a tökéletes diplomámmal fogok kilépni boldogan az iskola falai közül. A nagyszüleim eléggé ellenezték, hogy ezt a pályát válasszam, de én mindenképp erősködtem. Ők jobban szerették volna ha jogra megyek. De felhoztam ezernyi érvet ellene és sikerrel jártam. Kissé remegve léptem be a szobámba és mosolyogva mértem végig az egész helyet. Éppen akasztani akartam fel a kulcsot a tartóra amikor észrevettem, hogy mellette még négy darab foglal helyett. Mi a fene? Azt hittem, hogy rajtam kívül még két ember lesz csak, nemhogy négy. Csomagjaimmal együtt beljebb botorkáltam és a kis előszobán haladva felfedeztem hogy a jobb oldalamon két ajtó is egymás mellett pihen. Gondolom a fürdő és a wc. A másik oldalamon pedig a konyhára láttam rá. Rend pihent mindenhol és poharak sorakoztam az üvegszekrényben. A fölötte lévő polcon pedig legnagyobb meglepetésemre alkohol volt található. Mentem tovább és szembe pedig kettő csukott ajtó fogadott. Nagyot sóhajtottam majd épp nyitottam volna ki az egyiket amikor egyszerre vágódtak ki és barátnőim üvöltöttek fel. Nem kissé kaptam sokkot a látványtól.
-Mondtam, hogy totál megrémül.-nevetett fel Sierra.
-Lányok a frászt hoztátok rám.-kaptam szívemhez és kifújtam a levegőt. -De mégis ti mit kerestek itt?-kérdeztem felvont szemöldökkel, és közben segítettek becuccolni. A szobában három ágy pihent felettük egy kis polccal, kettő íróasztal és mindenkinek egy szekrény. Szemet szúrt az erkély is, amitől kissé megkönnyebbültem, hiszen van hova mennem ha egy szál cigit elakarok szívni. Tudom nem valami egészséges dolog de ha ideges vagyok jó stressz oldó.
-Hát tudod, eléggé megviselt minket, hogy elköltöztetek az utolsó évben és rossz volt mindig számítógépen keresztül látni téged. Ezért beadtuk neked azt a mesét, hogy mindenki másik fősulira megy, de közben mindvégig mindenki ugyanazt a sulit jelölte meg.-elképedve hallgattam Rivat és bosszantott egy kicsit, hogy a lányok ilyen galád módul átvertek. -Amúgy Cathie és Abbyvel fogsz itt lenni. Mi Sierraval a másik szobában leszünk.-huppant le az egyik ágyra mosolyogva.
-Meghagytuk neked az erkély melletti ágyat mert így legalább nem kell sokat másznod.-kacsintott Cat.
-Köszönöm.-feleltem mosolyogva miközben bőröndömet cipzároztam ki és a ruhákat kezdtem kipakolni. Némán figyeltek engemet és tudtam, hogy valamiben sántikálnak. Túl csend volt köztük, ilyenkor mindig valamiről dumálgatunk vagy valami pletykáról beszélnek de most semmi. -Valami baj van?-köszörültem meg a torkomat kissé kínosan.
-Nem, miért?-ráncolta össze homlokát Abbey.
-Csak túlságosan is halkak vagytok. Semmi téma? Fiúk?-kerestem elő az akasztóimat.
-Hát nem nagyon volt időnk még körbenézni. Téged vártunk.-harapott alsó ajkába Sierra. Na itt valami nem stimmel. Sántikálnak valamiben, de ha így hallgatnak róla az nem lehet valami jó.
-Na jó elég.-vágtam le az ágyra a ruhámat amit az az akasztóra aggattam fel. -Tudom, hogy terveztek valamit.-tettem csípőre a kezemet és szemeimmel végig néztem rajtuk.
-Csak nem gondoltad, hogy elfelejtjük a szülinapodat!-visítottak fel egyszerre.
-Ma este pedig különleges ajándékban leszel részesült.-karolta át a nyakamat Cathie.
-Lányok erre semmi szükség.-magyarázkodtam és közben a hangom is kissé megremegett.
-Ugyan Bri, ne butáskodj. Húsz lettél és ezt méltón meg kell ünnepelni.-mondta mosolyogva Sierra.-És ne azt hidd, hogy elfelejtettük, hogy  még nem volt pasival dolgod.-nevetett fel, majd pedig a lányok is. Kissé elpirulva fordultam szekrényemhez és a gönceimet kezdtem felakasztani. Tény és való, hogy még sosem volt barátom. Valahogy nem volt szerencsém a fiúknál. Ahányszor szóba álltak velem leblokkoltam és össze vissza dadogtam. Ilyenkor persze, hogy hülyének néznek és otthagynak. Ezért sem próbálkoztam soha, mert tudtam, hogy esélytelen lenne.
-Nem szükséges nagy bulit csapni.-feleltem halkan és becsuktam a szekrényem ajtaját. -Elég ha csak valahova elmegyünk.-dőltem neki és a lányokra néztem.
-Ne butáskodj igenis élvezni fogod.-jöttek mellém és Riva az ágyra ültetett.
-A kinézetedet pedig bízd ránk.-kutatgatott a ruháim között Sierra és közben a lányok pakolták a cuccaimat pedig szívesen megcsináltam is volna én, de erősködtek, hogy a szülinapos ma csak pihenjen, mert az este úgyis kikészülök. Bele sem merek gondolni, hogy mégis mit terveltek ki. Miután sikeresen kipakoltuk a dolgaimat elmentünk és körbejártuk a sulit, közben több fiú érdeklődését is felkeltették a lányok. Máris 5 buliba vagyunk hivatalosak de lekellett mondanunk. Az idő telt és egyre közelebb érkeztünk az este felé, én pedig egyre idegesebb lettem. Fogalmam sem volt, hogy hova akarnak vinni, de bárhova is nekem tuti, hogy nem fogsz tetszeni. Sőt ellenezném is, de mivel semmiről sem tudok a kezeim megvannak kötve.
-Bri felhúztad már a ruhát?-dörömbölt az ajtón túlról Riva.
-Biztos,hogy ebbe kell mennem?-kérdeztem kissé feszengve ahogy végignéztem magamon a tükörbe. A dekoltázsom nem kicsit volt kint és a szoknya épp, hogy leért a combom közepéig. Ráadasként egy egész alakos ruha ami piros színű volt.
-Miért mi bajod vele?-kérdezte miközben benyitott. -Huh valaki nagyon dögös ebben a cuccban.-mért végig és egy pimasz mosoly szökött ajkaira.
-Olyan vagyok benne, mint egy rossz utca sarki.-húztam el a számat.
-Na azonnal menj, és húzd fel a cipődet.-mutatott kifele, és lemondóan sóhajtottam. Gondoltam, hogy nem tudok ruhát váltani. Belebújtam fekete magassarkúmba, és utoljára a tükör elé tipegtem. Hajamat megigazítottam és a sminkemet tanulmányoztam tovább. Szerencsére abban megtudtam győzni, hogy kicsit szolidabban mázoljanak ki, de a vörös rúzst nem tudták mellőzni.
-Na készen állsz?-bukkant fel mögöttem Sierra.
-Nagyon megfogom ezt az estét bánni.-sóhajtottam lehajtott fejjel.
-Dehogyis.-fogta meg a kezemet. -Fogalmad sincs, hogy mégis milyen hatalmas nagy bulit rendeztünk neked.-arcán hatalmas nagy mosoly virított, és most éreztem, hogy elkel szívnom egy cigit.
-Menjetek csak előre, én is mindjárt csatlakozom hozzátok.-fogtam kezembe a kis táskámat.
-Most nem mész sehova az a szál cigi ráér.-ragadta meg a karomat és kifele húzott. Bezárta az ajtót, majd beszálltunk a liftbe és megnyomta a földszintet. Lassan csökkentek a számok ahogy a negyedikről leértünk. A csajok már türelmetlenül fészkelődtek a nagy Range Roverben. Valahogy sejtettem, hogy csak is az én kocsimba férünk be mind az öten. Ahogy bepattantam hátra Sierra pedig előre Riva mellé. Ő nem szokott inni (annyit) ilyenkor, szóval ő hoz haza minket.
-Még most sem akarjátok elárulni, hogy mégis hova is megyünk?-törtem meg a csendet.
-Mindjárt ott vagyunk ne türelmetlenkedj Bri.-szólt hozzám a mellettem ülő Cathie aki nagyon üzengetett valakivel.
-Egy újabb csajszi?-tekintetét pedig rám kapta.
-Igen.-felelte mosolyogva.
-Neve van a kis hölgynek?-nevetett fel előröl Sierra.
-Van hát.-hajolt Abbey Cat telefonja fölé és leolvasta a lány nevét. -Junenak hívják.-a lányok pedig hangos uhh-zásba kezdtek.
-Na jó lelehet akadni a témáról.-kiáltotta hangosan Cathie. Mindenki egyszerre hallgatott el, majd pedig hangos nevetésbe törtünk ki. Hirtelen lekanyarodtunk és ahogy kipillantottam az ablakon akkor is tűnt fel, hogy hova hoztak. Szépen kiszálltunk a kocsiból, és nem bírtam tovább.
-Ti most komolyan egy sztriptízbárba hoztatok?!-kiáltottam el magam.
-Nem akármilyen sztriptízbárba. Itt fiúkák fognak táncikálni nekünk és felszolgálni.-elképedve figyeltem Abbeyt aki majd kicsattant örömében.
-Menjetek be én hátúl elszívok egyet, mert, mint látom bent nem lehet.-bólintottak, majd pedig a bejárat felé mentek. Előkotortam a ridikülöm  aljából a szokásos fehér dobozt benne az öngyújtómat, majd hátul a tégla falnak dőltem. Áldás volt most ezt a kis füstölgő szálat szívni. Hirtelen nyílt a hátsó ajtó és ijedtem rugaszkodtam el a faltól. Egy férfi alak bukkant fel aki ugyanazzal a céllal jött ide, mint én. Tekintetét rám vezette, majd egy féloldalas mosoly keretében kacsintott. Szájába helyezte a szálat, majd a hátsó zsebében kezdett kutakodni gyújtó után.
-Tessék.-nyújtottam felé a sajátomat, majd hálásan pillantott felém. Miután sikeresen meggyújtotta visszaadta én pedig a táskám aljába süllyesztettem. Szinte már korom fekete haja az ég felé meredezett és arcát a hold fénye tökéletesen megvilágította. Hosszú pillái tökéletes hangsúlyt adtak barna szemeinek és kis borostája még férfiasabb kinézetet adott neki. Egy fehér póló és fekete csőnadrág volt rajta egy edző cipővel kombinálva.
-Hogy-hogy nem bent vagy?-törte meg a csendet köztünk mély hangjával.
-Nem igazán vagyok az ilyen helyeknek a híve.-húztam el a számat és mélyet szívtam majd pedig kifújtam a káros füstöt.
-Hát a szülinaposnak a barátnői eléggé kitettek magukért.-emelte tekintetét rám miközben parázsló cigerettát a rózsaszínes ajkai közé emelte és szívót belőle, majd az orrán távozott a füst. -Nem semmi bulit hoztak össze neki, de állítólag még nem érkezett meg pedig nagyon kíváncsi vagyok már rá.-apró mosolyra húzta ajkait és újra az ég felé nézett.
-Miért is vagy kíváncsi erre az állítólagos lányra?-kérdeztem kissé kacéran és ekkor tudatosult bennem, hogy én jelenleg flörtölök egy fiúval. Világ életben először sikerült normálisan kommunikálnom egy férfival. Nos ez a cigi csodát tett velem. 
-Állítólag rohadt szexi és nagyon szerény kinézetre. Az ilyenek meg őszintén? Felcsigáznak. Pont, mint te.-nézett rám ismét és kissé elpirultam kijelentésén.
-Hát nagyon örültem a beszélgetésnek...-vártam, hogy a nevét megmondja.
-Zayn.-kacsintott, majd a földre dobta a cigit és rátaposott.
-Brianna.-kacsintottam vissza és belökve a hátsóajtót magassarkúmban kecsesen tipegtem végig a kis folyosón, majd pedig egy hatalmas helységbe érkeztem. A zene csak úgy dübörgött és színes fények világítottak mindenütt. A terem egyik felében egy hatalmas nagy színpad volt és körülötte rengeteg ülőhelyek. Ismerős arcok tűntek fel a tömegben, majd pedig barátnőimet pillantottam meg a színpaddal pont szembe lévő bokszban. Odasétáltam közben mindenki felköszöntött és helyet foglaltam kissé becsiccsent barátnőim között.
-Végre, hogy itt vagy.-pattant fel Sierra, és karon ragadva húzott fel a színpadra. A pultról megragadott egy mikrofont, majd pedig csendre intette a tömeg és a DJ-t. -Nagyon köszönöm, hogy minden kedves meghívott elfáradott Bri bulijára. Még egyszer boldog szülinapot!-ölelt meg és a tömeg tapsolni kezdett. -Most pedig kezdődjön a show!-üvöltötte el magát és leront engem ott hagyva egyedül. Magatehetetlenül néztem végig az előttem lévő embereken és a zene hirtelen újra elindult, majd pedig a fények kialudtak és korom sötétség lepte el a helyet. Félelem átjárta a testemet és kezdtem azt érezni, hogy mentem elájulok. Pár másodpercig tartott ez a vak sötétség mert utána egyből felkapcsolódtak a lámpák és fiúk vettek körbe. Riadtan hátrálni kezdtem amikor két kar fonódott a derekamra. Ijedten fordultam meg és két barna szemperrál találkoztam.
-Zayn.-mind a ketten ugyanúgy levoltunk döbbenve.
-Boldog Szülinapot szépségem.-súgta a fülembe, majd pedig egy székre ültettek. Mi ez nem is volt eddig itt. Hallottam mögöttem ahogy a lányok felvisítanak, Zayn és három srác lementek a tömegbe majd egy barna göndör fürtös fiú tűnt fel előtt Mélyzöld szemeivel szinten felfalt. Pólóját letépve magáról konfetti kezdett el hullani és még többe visítottak fel. Ölembe ült finoman, és csípőjét kezdte el mozgatni. Gödröcskés mosolyát megvillantotta, majd pedig ajkait az enyémekre nyomta. Nyelve gyorsan tört át a számba és kellett egy kis idő míg feleszméltem és visszacsókoltam. Gyors volt de mégis rutinosan mozgatta ajkait. Elégedett mosollyal vált el tőlem majd fülemhez hajolt.
-Nekem azt mondták, hogy visszafogott vagy, de az imént jöttem rá, hogy egy igazi vadóc vagy.-lehellete csiklandózta a bőrömet, majd rekedtesen felnevetetz kiszállt az ölemből, majd a székkel együtt 180 fokor fordulatott tettem. Megnyugodtam mikor Zayn állt előttem. Féloldalas mosolyt dobott felém, majd kezemet megragadva felrántott a székből és derekamra csúsztatta kezeit. Felemelt én pedig automatikuson lábaimmal csipőjét öleltem át. Éreztem, hogy fenekembe markolt és óvatlanul egy kisebb nyögés csúszott ki a számon. Édes nevetésére figyeltem fel ahogy engem figyelt. 
-Megmutatom, hogy én hogyan szórakoztatok.-kacsintása most sem maradhatott el és a lerakott a földre majd hátrált pár lépést közben a szemkontaktust tartotta és a zene ritmusára kezdett el mozogni. Eszméletlen csípő mozgása van és beleélte magát majd elém sétált kezeimet megfogva hátára vezette és magához húzott. Talán túl közel is álltunk, mert minden porcikáját éreztem.
-Vedd le a felsőmet.-kissé félve nyúltam aljához és húztam át a fején, majd oldalra dobtam. Tökéletes izmos felsőtestére remek rálátásom volt. Zayn finoman fogta meg a kézfejemet és helyezte hasára. Éreztem feszes izmait ujjaim alatt és az ajkamba harapva vezettem végig testén a kezemet. -Tetszik mi?-mosoly most is otf bujkált arcán és lassan néztem fel szemeibe amik magával ragadtak. 
-Nem rossz.-mosolyodtam el és hirtelen megfordított és kezeimet nyakába rakta én pedig finoman cirógattam a tarkóját miközben testemen simított végig. Éreztem, hogy a testünk egy ütemre mozog és közben néha egy-egy nedves puszit nyomott a nyakamra. Hirtelen ágyékát a fenekemhez nyomta és ijedten akartam ellépni de szorosan fogta a derekamat.
-Nyugalom bízz bennem.-fordított maga felé és kezét az arcomra simította, majd hajolt felém de akkor egy kéz ragadott meg és húzott magához. Ismét a kis bongyorka bukkant fel előttem angyali mosolyával. 
-Hidd el Zayn nem neked való parti.-nézett szemeimbe komolyan.
-Neked nem az a feladatod, hogy engem szórakoztas?-kérdeztem csípőre tett kézzel.
-Harry átveszem.-ismét magukhoz rángattak ezáltal egybszőke hajú kék szemű fiú. Oh, szóval Harry a göndör.
-Niall vagyok, és édes ha megfogatsz egy tanácsot Zayn jóarc de nem hozzád való.-mondta majd pedig táncolni kezdett velem. Kezdett kicsit zavaró lenni, hogy fiúk fogdosnak smárolnak és táncolnak velem. Én nem ez vagyok.
-Sajnálom Niall.-néztem rá majd a színpadról lesiettem és a bárt céloztam meg. A barátnőim látványosan élvezték de én nem ez a fajta vagyok. Két kör rövidet kértem majd pedig egy erős whiskeyt. Miután lehúztam az összeset friss levegőre volt szükségem és egy szál cigire. Nagy nehezen kitaláltam és mennyei volt beszívni a kinti levegőt. Már kezdtem émelyegni bent de tudtam, hogy a pia miatt. Elővettem az öngyújtom és a szálat az ajkaim közé helyeztem majd meggyújtottam. Isteni volt az enyhén mentolos ízt érezni a dohánnyal együtt. Nem hiszen el, hogyba csajok elrángattak egy ilyen helyre és rávettek arra, hogy három fiúval is táncoljak az egyik pedig lekapott. Na ez volt az utolsó, hogy ők rendezzék meg a szülinapi bulimat. A csillagok már jócskán látszódtak az égen és fantasztikus látványt nyújtott számomra. Az ajtó kinyílt és Zayn feje bukkant fel.
-Hála égnek megvagy.-sóhajtott fel. -Minden rendben?-kérdezte miközben végigmért.
-Igen, csak én nem ehhez vagyok hozzászokva, hogy pasiról pasira másszak.-szívtam egyet majd kifújtam. Felé nyújtottam dobozomat amit hálásan el is fogadott és máris rágyújtott.
-Az ember nem mondaná meg rólad, hogy dohányzol.-nézett engemet miközben ajkai közül távozott a károa anyag.
-Mindenkinek vannak hibái.-feleltem nyersen majd másfelé néztem. Nem bírtam tovább őt bámulni valahogy féltem, hogy nem tudom majd abbahagyni.
-De te túl tökeletes vagy ahhoz, hogy hiáid legyenek.-harsányan felnevetett és a falnak dőlt.
-Tökéletesnek is lenni hiba.-pásztáztam tovább az eget.
-Csak nem a te esetedben.-mondatára rá kaptam a tekintetem. Hosszú pillái csodálatosan keretezték barna szemeit és a haja még mindig tökéletesen be volt állitva. Eszméletlen jól nézett ki ez a fiú és már azt hinni, hogy álmodok de feleszméltem mikorbarca csak centikre volt tőlem. -Mond mégis ki vagy és honnan jöttél, hogy így megbabonáztál egyetlen egy este alatt.-suttogta ajkaimra.
-Én is kérdezhetném ezt tőled.-szabad kezemmel arcáb simítottam végig és apró borostái bökték az ujjaimat mégis kellemes érzés volt. Annyira tökéletes volt ez a pillanat, mintha csak egy röpke percre mi lettünk volna de persze, hogy elkellett rontani. Harry tört ki ajtón, mi pedig egyszerre rebbentünk szét.
-Sierra rosszul lett.-mondata hallatán pedig tudtam, hogy az esténknek vége.