6. fejezet

/Cathie szemszöge/

-Mi történt?-kérdeztem idegesen berontva Zayn lakására.

-Neked is szia.-morogta flegmán, miközben egy bögrét rakott le az asztalra, majd a sajátját megfogva ült az asztal túl oldalára. -Neked csináltam, hogy kicsit lenyugodj, tudod, az idegesség árt a szépségnek.-egyszerűen képtelen voltam vele együtt poénkodni. A legjobb barátnőm eltűnt, és ez meg itt halál nyugodtan teázgat.

-Zayn, mi történt?-sóhajtottam fel miközben helyet foglaltam.

-Semmi különös, csak beszélgettünk.-rántott vállat miközben teáját kortyolgatta.

-Miről? Valami felzaklathatta, és tudom, hogy valami történt szóval most elmondod.-csaptam az asztalra, fenyegetően nézve rá.

-Most félnem kéne?-kérdezte felvont szemöldökkel.

-Ne idefigyelj!-nyúltam át az asztalon és pólója nyakánál megmarkolva húztam előrébb. -Most szépen elmondod, hogy mi a jó büdös fene történt, vagy nem állok jót magamért.-kikerekedett szemekkel bámult rám, látszólag igen meglepődött. -Fogytán van a türelmem, és egy hajszálnyi választ el attól, hogy megfosszalak a legbecsesebb kincsedtől.-engedtem el a pólóját, majd visszaültem a székembe.

-Oké.-fújta ki a levegőt, és lerakta a poharát. -Bementem próbára, épp indultam átöltözni, amikor Bri hangját hallottam meg. Pontosabban inkább sóhajait.-forgatta meg szemeit, és látszólag olyan undor ült ki az arcára. Innen tudtam, hogy ez a történet csúnya lesz nagyon. -Harry öltözőjéből természetesen.-na, itt kicsit ledöbbentem, hiszen azért ment oda, hogy beszéljenek, nem dugni. -Én pedig rájuk nyitottam.-hangja igen elhalkult, és ahogy a bögréjét szorította mindkét kezével, láttam, hogy fájt neki erről beszélni. -Nem láttam pontosan hogy mit csináltak, mivel Harry takarta Brit, de eléggé nyilvánvaló volt.-nagy levegőt vett, egy pillanatra lehunyta a szemeit. Istenem Zayn tényleg komolyan érdeklődik felőle, és tényleg érez iránta valamit.

-Zayn.-fogtam meg a kezét, de hirtelen elrántotta.

-Elmondtam, amit hallani akartál, szóval még valami kérdés? Mert ha nincs, akkor szeretnék menni, dolgozni.-felelte keményen, miközben nagyokat kortyolt bögréjéből.

-Képes lennél halál nyugodtan táncikálni a bárban, úgy, hogy tudod közben Brianna valahol kint van egyedül, és bármikor történhet vele valami?!-ripakodtam rá, miközben a hangom pár oktávval feljebb ugrott. Még nekem égett a bőr a képemről.

-Figyelj Cat.-nézett rám.

-Nem!-csaptam ismét az asztalra. -Te figyelj én rám! Először is, nem lehet, hogy valamit félre értettél? Meghallgattad egyáltalán őt? Hagytad szóhoz jutni, vagy egyszerűen leordítottad a fejét, és elküldted a picsába, ahogy szoktad a többi kis cafkáiddal? Mert közlöm veled, hogy ő nem olyan! Bri egy ártatlan lány, aki mondhatni egyedül védtelen. És pont ez az, ami benne olyan vágygerjesztő, hogy érintetlen. Pont emiatt kell neked is. Egy tiszta lány, akit bemocskolhass és olyanná tegyed, mind amilyen magad vagy. Egy elcseszett emberré!-üvöltöttem a képébe. A mellkasom fel-le süllyedt a szapora légvételeim miatt, és csak Zayn üres tekintetébe meredtem.

-Harry már megtette helyettem.-felelte közömbösön, mire a kezem hangosan csattant az arcán. Elkerekedett szemekkel figyelt engem, és az arcát simogatta.

-Most térj észhez ember! Komolyan azt gondolod, hogy hagyta magát? Egy olyan embernek, mint Harry? Mert ha igen, akkor nagyon félre ismerted őt, és jobb is, ha távol marad tőled.-léptem el az asztaltól. -Csak tudod azt gondoltam egy pillanatig, hogy talán miatta képes lennél megváltozni. De túl gyáva vagy! Igazán félre tehetnéd a kis nézeteltéréseidet Harryvel, mert ha jól emlékszem ti régen legjobb barátok voltatok.-emeltem le a polcról a közös képüket. Pár éves fotó lehetett, Zayn sokkal fiatalabban nézett ki rajta Harryvel együtt. -Vagy ez neked nem jelent semmit?-mutattam feléje. -Ti alkottátok a bárt anno. A ti közös ötletek volt. De persze jött egy nő, aki rendesen kihasznált benneteket. Szerintem, ha leülnétek és megbeszélnétek ezt az egészet...

-Elég Cathie elég!-ordította el magát. -Kurvára nincs közöd az életemhez, nincs semmi jogod, hogy beleszólj, hogy kioktass!

-Dehogyisnem, mivel rohadtul még mindig a húgod vagyok!-visítottam. -Még ha nem nagyon akarod elfogadni is, akkor is az vagyok. Még ha csak mi tudjuk, akkor is.-látásom homályosodni kezdett az előbukkanó könnyek miatt. -Még ha nem is tekintesz rám úgy, még ha nem is szeretsz úgy.-pólóm ujjával törölgettem szemeimet miközben a képet visszaraktam a helyére.

-Rosszul gondolod ezeket. Tisztában vagyok vele, hogy a kishúgom vagy csak már felnőttem. Saját életem van, amit én magam szeretnék irányítani.-sétált mellém. -Csak rohadtul megijeszt az a tény, hogy Harry ismét...-szavai elakadtak, tudtam, hogy milyen nehéz neki erről beszélni, hiszen ez a téma mindig is mélyen érintette.

-Hey, csss-húztam magamhoz, és szorosan öleltem, miközben a hátát simogattam.

-Egyszerűen csak félek.-suttogta a fülembe.

-Nem kell.-motyogtam, majd arcát a nyakamba fúrta. -Ideje lenned megborotválkoznod, mivel már nagyon bők a borostád.-toltam el magamtól nevetve, mire láttam, hogy neki is felfele görbül a szája széle.

-Inkább szólj a lányoknak és induljunk megkeresni Briannat.-fogta meg a kezemet, majd maga után húzott. Belebújt a cipőjébe, és felkapta az asztalról a kocsi kulcsát.

/Brianna szemszöge/

Valami igen nyomja a hátam, és a fejem mentem kettéhasad. Lassan kinyitottam a szemeimet, és homályosságot láttam. Gyér fény világított a sötét szobában, és ahogy feltornásztam magam a matracon szembesült velem, hogy egy szobában vagyok. Tekintetemet körbevezettem a helységen, a falak sötétbarnák voltak, és fekete padló volt, amit fehér szőnyeg borított. A falakon képek voltak, de nem láttam őket rendesen. Oldalt az ágy mellett, ami mellesleg hatalmas volt, egy kis lámpa világított. A szembe lévő falnál kis fények szűrődtek be és ekkor láttam, hogy függöny takarja az egészet. Óvatosan kitakaróztam, majd pedig lábamat a puha szőnyegre helyeztem. Kellemesen csiklandozta a talpamat, ahogy lépkedtem, majd megfogva a függönyt, nagyot rántva elhúztam, és nagymértékű fény, szűrődött be ami bántani kezdte a szemeimet. Hunyorítva fogtam, fel, hogy ez az egész fal tiszta üveg. Pislogtam párat, majd jobban megnézve egy hatalmas nagy udvart láttam. Óriási fekete vaskapu védte a területet, majd egy hosszú kocsi bejáró követte, aminek a két szélén rózsabokrok húzódtak. A ház előtt egy szökőkút helyezkedett el. Jézusom hova keveredtem én? Ijedten lépkedtem hátra mire megcsúsztam valamin, és felsikoltva elvágódtam a padlón. A fenekem sajogni kezdett az ütés miatt. Egy szürke póló hevert ott hanyagul a padlón. Kezeim közé vettem az anyagot, és ismerős illat csapta meg az orromat. Közelebb emeltem az arcomhoz, mélyet szippantottam a bódító illatból, és ekkor tudatosult bennem, hogy kié ez. Zayn. Emlékképek villantak be a tegnapról. Harry, ahogy próbáltam megakadályozni, hogy tolakodó kezei, bejussanak a ruhám alá, majd Zayn ahogy kiabált velem. Könnyek szöktek a szemeimbe, és szorosan markoltak a felsőt, közben próbáltam a zokogásom visszafogni. Folyamatosan a fájó szavai kezdtek visszhangzani a fejemben.

,,Undorító vagy."

,,Soha többet nem akarlak látni."

,,Találkoztam rosszindulatú emberekkel, de te vagy közülük a legaljasabb."

Könnyeim lassan folytak végig az arcomon, miközben  a padlón kuporogva, szorítottam az anyagot magamhoz. Ekkor tűnt fel az, hogy testemet az ő melegítő alsója, és pólója fedi. Villámsebesen pattantam fel a helyemről, megtöröltem a szemeimet, és kirontottam a szobából.  Egy kör alakú folyosón találtam magam, és szembe volt még öt ajtó. Megláttam a lépcsőt oldalt, feléje kezdtem el battyogni, majd szépen lesétáltam, de a felénél megrekedtem ugyanis a látvány, ami elém tárult ledöbbentett. Egy hatalmas nappalit láttam, és mindenhol krémszínűek voltak a falak, tele képekkel. Lejjebb lépkedtem, hogy jobban szemügyre tudjam venni a helyet. Egy hatalmas nagy fehér kör alakú bőrkanapé foglalt helyet a nappali középen előtte, egy kis dohányzó asztallal, amin egy doboz cigi pihent. Ezzel szembe pedig egy hatalmas nagy teraszajtó, így láthattam a hátsó kertet ahol egy óriási medence volt, napozó ágyakkal és természetesen jacuzzi is volt. Hatalmas sövények ölelték körbe az imént említett kertet, és úgy érzem, hogy csak álmodok. Gyerekek én hova csöppentem? Oldalra fordítottam a fejem, és a nappaliból nyílik a konyha is. Jó lenne most, valamit enni, mert eléggé éhes a pocim. Ahogy a hideg márvány padlóra léptem, meg bántam. Mindig is könnyen felfáztam, szóval kéne egy zoknit keresnem. Csak tudnám, hogy hol vannak a cuccaim. És hol van Zayn? Több sem kellett és máris nyílt a nagy bejárati dupla ajtó. Gyors elbújtam a fal mögé, és óvatosan kikukucskáltam mögüle. Egy fekete pólót és bőrdzsekit viselt, amit egy szintén fekete szaggatott nadrággal kombinált. Lerúgta a barna bakancsát, majd a dzsekijét felakasztotta. Hirtelen nézett fel, és tekintetünk összeakadt egy pillanatra mire visszabújtam a rejtekhelyemre.

-Bri.-hallottam meg rekedtes hangját. Óh, istenem, miért kísértesz? Hallottam lépteit szóval, sietősen rohanni kezdtem ebben a kastélyszerű házban. A hideg kő csípte a talpamat, ahogy szaladtam rajta, majd hirtelen jobbra fordultam, ahogy megpillantottam egy kis szűk folyosót a végén egy ajtóval.

-Brianna!-hangja idegesen csengett fel, szóval csak rohantam az ajtó felé. Mielőtt kinyitni tudtam volna elkapta a karomat, és maga felé fordított.

-Hova menekülsz?-gyorsan szívta be a levegőt ahogy fölém tornyosodott.

-Csak kissé megijedtem.-beszéltem össze-vissza.

 -Gyere, inkább menjünk reggelizni, biztos már nagyon éhes  lehetsz.- maga után húzott egyenesen a konyhába. Kihúzta a széket nekem, majd helyet foglaltam, s csak meredtem magam elé. -Mit szeretnél enni?-kérdezte kíváncsian, mire ráemeltem a tekintetem. Szemei alatt táskák hevertek, és arca is kissé nyúzott volt. Haja nem volt tökéletesen beállítva inkább csak úgy volt, kissé kócosan. Fáradtnak látszott nagyon, lehet, hogy éjszaka nem sokat aludt?  -Bri?-zökkentett ki a gondolataimból.

-Elég egy szendvics.-motyogtam, magam elé.

-Milyen?-hallottam meg egy női hangot, mire riadtan ugrottam meg kissé.

-Jajj had mutassam be a szakácsomat Carat.-néztem fel az idős asszonyra, aki kedvesen mosolygott felém. Tipikus nagymama kinézete van.

-Nagyon örvendek, Brianna Caryl vagyok.-feleltem kissé félve, mire egy bájos mosollyal nyugtázott.

-Nyugodtan szólíthatsz Caranának te is. Szóval milyen szendvicset szeretnél drágám?-lépett a hűtőhöz.

-Szégyen, hogy még ezt sem tudod megcsinálni magadnak Zayn Malik-morogtam miközben Cara halkan felkuncogott.

-Tudod édesem, egy elfoglalt ember volnék, és nem igazán jut időm arra, hogy főzzek is.-felelte egy gúnyos mosoly keretében.

-Nagy elfoglaltság az, hogy esténként egy bárban rázod magad holmi nőcskéknek.-forgattam meg a szemeimet, miközben Cara figyelmesen hallgatott minket.

-Azt csak a szórakozás miatt csináljuk a fiúkkal. Szerinted abból a keresletemből, van ez a hatalmas nagy házam?-mutatott körbe kissé nagyképűen.

-Honnan tudjam, hogy nem-e csinálsz valami illegális dolgot?-kérdeztem felvont szemöldökkel miközben előrébb hajoltam a székemben.

-Nem mocskoltam be semmi ilyesmivel a kezeimet.-ekkor pedig kitört belőlem a röhögő görcs, mire értetlen pillantását kaptam jutalmul.

-Ha nem is ilyesmivel, mással biztosan. Azt rebesgetik az emberek, hogy sötét múlttal rendelkező ember vagy.-mondatom elhangzása után Cara kezéből kiesett a kés, és megmerevedve állt.

-Ők szart se tudnak rólam.-morogta idegesen, miközben segített az idős hölgynek felvenni a padlóról az éles tárgyat.

-Öhm, inkább felmennék átöltözni.-feleltem kényelmetlenül, miközben felálltam, és már menni készültem.

-Reggelizel és utána elmehetsz.-felelte keményen, mire összerezzentem, és visszaültem a helyemre. Lerakta elém a kész ételt, mire lassan elkezdtem majszolgatni. Csendesen figyelte, míg megeszem az utolsó falatig.

-Most elmehetek felöltözni?-kerültem a tekintetét, és az ujjaim tördelésével voltam elfoglalva.

-Menjél csak drágám.-mondta Cara miközben elvette előlem a tányért.

-Szerintem...

-Zayn édesem megette.-álltam fel, és szaladtam az emelet felé. Visszamentem abba a szobába ahol magamhoz tértem, és láttam, hogy még mindig ég a kis lámpa. Lekapcsoltam, majd helyet foglaltam az ágyon. Lassan Zayn is csatlakozott hozzám, a kezében egy táskával, amiben a cuccaim voltak. 

-A fürdő az az ajtó a másik pedig a gardróbom.-mutogatta, miközben én csak hümmögtem válaszul, és megnéztem, hogy Cat mégis mit pakolt el nekem. Elpirulva figyeltem, hogy egy vörös tangát és fekete csipke melltartómat észleltem a táskába.

-Valami baj van?-lépett mellém, mire riadtam húztam össze a táskát.

-Dehogyis.-mondtam egy kínos mosoly keretében.

-Mintha zavarban lennél?-ült le az ágyra.

-Jajj dehogyis, nincsen semmi gond.-nevettem fel kissé cikisen. Cat ezért kinyírlak!

-Cat nem rakott el neked fehérneműt, vagy mi?-akart belenézni a táskába, de elhúztam előle.

-Rakott el mindent, de Zayn kimennél, szeretnék felöltözni.-néztem rá kérlelve, mire felsóhajtót, és felkelt.

-Ezért megfizetsz Cathie.-pakolásztam ki a cuccaimat, mikor már Zayn kiment.

-Ja és ha...-nyitott vissza, mire meglátta az ágyon pihenő szettemet, ledermedve figyelte. -Ugye megnézhetlek benne?-kérdezte egy pimasz mosoly kíséretében.

-Ajh menj már ki!-dobtam neki egy párnát, mire nevetve becsukta az ajtót. Elvonultam a cuccaimmal a fürdőbe, majd szépen lezuhanyoztam, és felkapkodtam magamra a ruháimat. Szerencsére egy shortot és egy egyszerű trikót rakott el, de nem igazán díjaztam, hogy fehér volt, mivel az egész melltartóm átlátszott. Ezek nem is az én ruháim voltak, hanem Sierra-é. Szuper! A nadrágból, is kilátszott a seggem, cipőnek hála égnek egy kényelmes converset raktak el. A zoknim kellemesen melegítette a lábaimat. Felkötöttem a hajamat, majd fogat mostam. Zayn ruháit szépen összehajtogattam, és kilépve velük őt találtam az ágyon ülve.

-Hmm, tetszik ez az összeállítás. Megfordulnál?-kérdezte ajkait beharapva, szinte itta a látványomat.

-Köszönöm a ruháidat.-kérdését figyelmen kívül hagyva, adtam oda neki, majd a táskámhoz léptem. Lehajoltam, és úgy kezdtem el keresgélni benne a fogkefém, hátha ott lesz.

-Oh, ez lesz az új háttérképem. -Hirtelen álltam fel, és fordultam meg, ahogy láttam Zaynt a kezében a telefonjával. -Isteni a popsid ebben a nadrágban.-pirulva, meredtem rá, és szégyenkezve hajtottam le a fejemet. Oh, te jó isten.

-Zayn.-szólaltam meg halkan, majd az ágyra ültem.

-Valami baj lenne?-foglalt helyet mellettem.

-A tegnap...

-Seggfej voltam.-szólt közbe, és hideg kezét éreztem mag a combomra simulni.

-Nem történt semmi Harryvel.-ráztam meg a fejemet. -Ő csak próbálkozott, de nem történt semmi.-néztem könnyeimmel küszködve a szemébe. Ajkamba haraptam, hogy visszafojtsam a zokogásom, és egy lágy mosolyt eresztett felém.

-Elhiszem.-húzott magához, mire feljebb tornásztam magam az ágyon, és az ölébe másztam.